Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
106 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje pedig oly módon, hogy mezőgazdasági feldolgozóüzemek és élelmiszeripari egységek képeznék az ipari park húzóágazatát. Hangsúlyozták, hogy az ipari parknak szerintük nem lennének negatív következményei, annál több pozitív, hiszen munkalehetőségeket biztosítana. A pozitív viszonyulás azonban nem ragadtatta el annyira az interjúalanyokat, hogy ne érzékeljenek bizonyos jelenségeket, amelyek véleményük szerint megnehezítenék az ipari park létrejöttét. A vidék mesterséges elhanyagolása, erős lobbi hiánya, érdekellentétek és a pénzhiány jelentős mértékben hátráltathatják az ipari park megépítését, de többségük azért mégis bízik a kezdeményezés sikerében. Hogy mikor valósulna meg, arról megoszlanak a vélemények. Amint azt ismertettem, előfordultak ipari park-ellenes vélemények is. Ezek hangoztatói viszont semmiképpen nem szándékoztak meggyőzni a közvéleményt az igazukról, márcsak azért sem, mert megértik, hogy szükség van munkahelyekre. Mindezt összegezve a felmérésből az derült ki, hogy a lakosság többsége nyitott az iparipark-kezdeményezés iránt. Mindent, ami segíti a felemelkedésüket, pozitív lépésként kezelnek. Ilyen az ipari park és az ipari park alapfeltételéül szolgáló teherkomp is. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy a teherkomp, mint a mozgás, a nyitottság, a rugalmasság szimbóluma összekapcsolódik az ipari parkkal, a biztonság, a megállapodottság, a stabilitás szimbólumával. Ezek pedig olyan jelképek s egyben olyan értékek, amelyek egyértelműen jelzik, hogy az említett beruházások nemcsak objektív mércével mérve javíthatnának a régió helyzetén, hanem a lakosság támogatását is élveznék. Továrenské mestečko „snov“ alebo priemyseľný park ako nástroj zníženia nezamestnanosti v predstavách a názoroch obyvateľov štúrovského regiónu Zhrnutie Štúdia sa opiera o výsledky kvalitatívneho výskumu v štúrovskom regióne. Prevažná väčšina respondentov súhlasí s tým, že ako optimálny spôsob na zlepšenie zamestnanosti sa javí zriadenie medzinárodného nákladného priechodu a následné vybudovanie priemyselného parku. Priemyselný park by mal byť obsadený hlavne regionálnymi malými firmami s „ľudskou tvárou“. Respondenti sa domnievajú, že prácu v priemyselnom parku by si mohli nájsť predovšetkým kvalifikovaní robotníci mladej a strednej vekovej kategórie, teda práve tie osoby, ktoré tvoria najväčšiu časť nezamestnaných. Ťažnými odvetviami priemyselného parku by mali byť poľnohospodárstvo a potravinársky priemysel. Opýtaní sa neobávajú negatívnych následkov takýchto veľkých investícií, očakávajú skôr pozitívne následky vo forme nových pracovných miest. Napriek pozitívnym postojom respondenti jasne vnímajú aj prítomnosť javov, ktoré znamenajú bariéru pri zriadení priemyselného parku: vedomé zanedbanie regiónu, absencia silného lobbingu, konflikty miestnych záujmov a nedostatok peňazí. Kedy budú prekonané? 0 tom sú rôzne názory. Popri pozitívnych stanoviskách sa vyskytli aj názory proti výstavbe priemyselného parku. Tento hospodársky konštrukt totiž hlavne mladí a vysokoškolsky vzdelaní občania chápu ako symbol globalizácie a straty vlastných priorít a základných hodnôt, t. j. straty vlastnej „tváre“ a identity.
