Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Munkát adó gyárvároska, avagy az ipari park szerepe...101 d) folytonosság - mivel a munkahelyek megszűnhetnek, egyetlen tevékenység van, amit mindig lehet végezni: a földdel való foglalatoskodás. De van a folytonosságnak egy másik értelmezése is, amely főleg a családos interjúalanyoknál jelenik meg: a föld mint örökség fizikai, de jelképes értelemben is. Tehát úgy gondolják, hogy a föld a gyerekeik számára is érték, vagy legalábbis az lesz egyszer. A beszélgetőtársak többségénél tapasztalt földhöz való erős kötődésnek természetesen objektív alapja is van, hiszen mezőgazdasági terület lakóiról van szó. Ugyanakkor a beszélgetések e pontján már tisztában voltak vele, hogy az ipari park nem fóliasátrak tömkelegé, nem a mezőgazdasági tevékenység helyszíne. Ezt az „ellentmondást" azonban könnyedén feloldották, ugyanis a régió potenciáljából kiindulva az ipari park ágazati felépítését nem meglepő módon a következőképpen vázolták:- a húzóágazat a mezőgazdasági feldolgozóipar és az élelmiszeripar lenne „mert ez a mi területünk specifikuma. Ebben tudnánk igazán megmutatni, hogy mit tudunk. " Konkrét elképzelésekből sem volt hiány. A beszélgetőtársak csillogó szemmel és nagy élvezettel ecsetelték, milyen üzemek működhetnének az ipari parkban. Tésztagyár, csokigyár, konzervgyár, csirkefeldogozóüzem, vágóhíd, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzem, üdítőitalgyár, pékség, tejfeldolgozó... Az idősebbek is felélénkültek, mivel úgy gondolták, e ponton ők is tudnának kapcsolódni az ipari parkban folyó termeléshez, hiszen odahaza megtermesztenék a feldolgoznivalót. íme néhány vélemény: „Itt a rengeteg gyümölcs, zöldség, adott az éghajlat, a víz, akkor újra jobban megérné termeszteni, mert fellendülne és működne a felvásárlás, mint régebben is működött.” „Kis gyümölcs- és zöldségfeldolgozó nagyon meg tudna élni, mert az emberek kitermelnék a hozzávalót, hisz értenek hozzá, szeretik is csinálni, nem volna a nagy szállítási költség, és a feldolgozásban van a pénz, nem a kitermelésben „A háttérből termeszthetnénk az uborkát, itt dolgoznák fel, és úgy adnák el, mint muzslai uborkát. Legalább mások is rájönnének, hogy ilyen része is van Szlovákiának.”- a mezőgazdasági feldolgozóipar és az élelmiszeripar mellett helyet kapna az ipari parkban a könnyűipar is. Főleg a különböző szakmákat kitanult középkorú férfiak fogadnák örömmel az ilyen munkalehetőséget, hiszen eddigi életük során is többnyire hasonló „bütykölő" munkákat végeztek. Műszerfalak, gumik, alkatrészek gyártásával foglalkozó kisüzemeket képzelnének el, amelyek a szomszédos esztergom-dorogi ipari park üzemeit is elláthatnák. De elhangzottak egyéb ötletek is: cipőgyár, bútorgyár, textilgyár.- szolgáltatások Bár a többség először nem igazán tudta elképzelni, hol kaphatnának helyet egy ipari parkban a szolgáltatások, a fiatalabb férfiak közül a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a fiatalabb nők egy része végülis meggyőzte őket, hogy az étkeztetésnek, egy hazai termékekből álló, a feldolgozóüzemekből kikerült produktumok egyfajta „üzemi boltjaként" működő szupermarketnek, de az elektronikai szolgáltatásoknak is lehetne piaca. 5. „Helyem az ipari parkban” Ez a kérdéskör annak felderítésére irányult, hogy szeretnének-e az interjúalanyok az ipari parkban dolgozni, s ha igen, mit szeretnének csinálni.
