Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)

Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában

8 Štefan Šutaj-Sápos Aranka zeti kisebbségek és az egész társadalom a támogatását. Ezzel feladta a nemzetiségi ellentétek és viták megelőzésének lehetőségét. A kormány betartja az általános ki­sebbségi jogokat, de nem kívánja azokat magasabb szintre emelni - ezt a politikai irányvonalat hangsúlyozza Ján Kubiš külügyminiszter egyes kijelentéséiben is: „Nem vállalunk rendkívüli munkát, de megtartjuk azt, ami van.” (Kubiš megoldást ígér....). A szlovák kormány nemzetiségi politikájának további alapvető problémája az állampol­gári és etnikai elv ütközése. Szlovákiának polgári alapokon nyugvó politikából kellene épít­keznie, amelyben az itt élő magyarok, ruszinok, ukránok, romák, németek, lengyelek és egyéb nemzeti kisebbségek képviselői a Szlovák Köztársaság állampolgáraként a szlová­kokhoz hasonlóan vállalhatják saját nemzetiségüket. A vezető politikusok viszont 2008 folyamán gyakran használtak olyan megfogalmazásokat, amelyek azt sugallhatták, hogy a törvények, a kormányzati intézkedések a szlovákok, és nem Szlovákia állampolgárai számára készülnek.2 Szlovákiában a történelmi hagyományoknak megfelelően egyértel­műen különbséget tesznek állampolgárság és kulturális-nyelvi (nemzetiségi) identitás kö­zött. A szlovák kormány, amennyiben minden szlovákiai állampolgár kormánya, nem csak a szlovák nemzetért, hanem az összes állampolgáráért tevékenykedik, tekintet nélkül azok nemzetiségére, és ezt így is kell közvetítenie a nyilvánosság felé.3 A valóságban azonban már a kormányprogrammal megkezdődött a nemzetállam megerősítése, amelyhez további tevékenységek kapcsolódtak. Az ellenzéki pártok politikájában szin­tén megjelenik az a törekvés, hogy a kisebbségek ne szigetelődjenek el, vegyenek részt a közügyek irányításában. {Vladimír Palkó..., 2008). A szlovák kormánypolitika az országépítés folyamatában a nyelvi-kulturális és az ál­lampolgári elv között vergődik. Az ország alkotmányára hivatkozva ragaszkodik az et­nikai elvhez, még akkor is, ha ez a lakosság összetétele szempontjából nem megfe­lelő. A Magyar Köztársaság határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájára pedig populista-nacionalista retorikával reagál (ezt a kérdéskört részletesebben taglalja Mesežnikov-Gyarfášová, 2008). 2. A NEMZETI KISEBBSÉGEK HELYZETE A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG JOG- ÉS ALKOTMÁNYRENDSZERÉBEN A Smer-SD-SNS-HZDS-llS koalíció kormányra jutása főként a magyar kisebbséget töl­tötte el aggodalommal, amely attól tartott, hogy a nemzeti kisebbségek jogi helyzete rosszabbodni fog. Szlovákia legfelsőbb vezetői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a ki­2 Pozitív példaként említhetjük annak a nyilatkozatnak a megfogalmazásait, amelyet a kormány Szlová­kia megalakulásának 15. évfordulójára jelent meg: „A szlovák nemzet a Szlovákiában élő nemzeti ki­sebbségekkel és etnikai csoportokkal közösen..." (Vyhlásenie vlády..., 2008). 3 Ezzel kapcsolatban szeretnénk bemutatni, hogyan értelmezi D. Čaplovič kormányalelnök ezeket az el­veket. Felszólalása 2008. március 11-én hangzott el az Európa Tanács konferenciáján Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyel­vek Európai Kartája elfogadásának 10. évfordulóján. „Tudatában vagyok annak, hogy egy társadalom demokratikus érettségét nem a többség akaratának kifejezése bizonyítja, hanem az, hogy biztosítani tudja a legkisebb kisebbség védelmét és jogait is. Ahogyan egyensúlyba tudja hozni a többség akara­tát a kisebbségek védelmével és az államhoz fűződő lojalitásukkal. A polgári-nemzeti-nemzetiségi vagy etnikai tudat viszonya az europolgárság kifejezője..." (Národnostná otázka..., 2008).

Next

/
Oldalképek
Tartalom