Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában 35 „Előterjesztésre kerül majd egy olyan módosító indítvány, amely a törvényjavaslatot a többi párt számára is támogathatóvá teszi” - jegyezte meg az MKP képviselője, Szigeti László. Hozzátette, hogy az MKP-nak érdeke a legerősebb kormánypártot a törvény támogatására megnyerni. „A Smer-rel különböző szinteken tárgyaltunk" - tette hozzá Szigeti. A módosított oktatási törvény, amely rendezi a földrajzi nevek használatának kérdését, s amelyet a Pavol Paška házelnök által javasolt formában hagyott jóvá a parlament, a magyar parlament elnökének, Szili Katalinnak a véleménye szerint is előrelépést jelent. Szili ezt, Pavol Paškával a magyarországi Komáromban folytatott tárgyalása után rendezett sajtóértekezleten nyilatkozta. Ezzel kapcsolatban felvetette a nyelvtörvény és a kartográfiai törvény kérdését is, mivel az utóbbi a földrajzi nevek használatát államnyelven írja elő. Ivan Gašparovič köztársasági elnök december 19-én megvétózta a már elfogadott törvényt. Csáky Pál a köztársasági elnök döntésével kapcsolatban kijelentette: Ivan Gašparovič ismét bizonyította, hogy nem államférfi. Miroslav Kusý politológus a köztársasági elnöknek ezt a lépését nacionalista gesztusnak nevezte (Prezident vetoval...., 2008). A köztársasági elnöki vétót követően Dušan Čaplovič kormányalelnök megváltoztatta korábbi véleményét. Kiderült, hogy az elfogadott törvény valóban felvet néhány megoldatlan kérdést. Ilyen például a 2002-2006 között kiadott tankönyvekben alkalmazott írásmód követése, vagy a köznyelvben meg nem honosodott magyar megnevezés feltüntetése olyan települések esetében, ahol ennek nincs történelmi létjogosultsága. Ezért Dušan Čaplovič kérte a képviselőket, fontolják meg a köztársasági elnök kifogásait. A módosított törvény azért is problematikus, mert ellentétben áll a kartográfiai törvénnyel, s azért is, mert megszabja a korszakot, amelynek gyakorlata alapján a földrajzi neveket a kisebbség nyelvén használni kell. Čaplovič elutasította a magyar terminológiának a használatát olyan vidékeken, ahol soha nem éltek magyarok. Példaként Ľubiša községet említette. „Nem fogadhatjuk el azokat a magyar elnevezéseket, amelyeket a 19. század végén és a 20. század elején, az erős magyarosítás idején vezettek be.” Čaplovič elkerülhetetlennek tartotta, hogy a törvény elfogadása után készüljön egy olyan rendelet, amely pontosan feltünteti mindazon településeket, amelyek megnevezése kisebbségi nyelven is szerepelni fog a tankönyvekben. „Szlovákia területén nem volt minden község nevének magyar megfelelője. Olyan községnevek is vannak, amelyeknek ruszin, ukrán, vagy német változata ismert. Úgy vélem, ezt az elvet be kell tartanunk.” Az törvényt, amelynek az lett volna a feladata, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tankönyveiben biztosítsa a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, Robert Fico kormányfő szerint is nehéz lesz a köztársasági vétó után ismét jóváhagyatni, mivel a javaslatot azok is elutasíthatják, akik korábban az elfogadása mellett szavaztak (Čaplovič: Nemôžeme..., 2008). 4.3. A Slota-jelenség Nehéz ma arról vitázni, vajon egy politikus szóbeli megnyilvánulásai, vagy egy szélsőséges cselekedetei veszélyesebbek-e. Ami vitathatatlan, az az agresszivitás maga. Napjainkban a kimondott szó is ténnyé és tetté válik. Ennek a bizonyítéka az is, hogy a szavakkal is lehet bűncselekményt elkövetni, hogy a gesztusok is lehetnek bűncse
