Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2007 (Somorja-Dunaszerdahely, 2008)
Közéleti krónika - 2007
112 A. Szabó László Az alapiskolákban gyakorlatilag hasonló a helyzet, mint az óvodákban. Akár az iskolák vagy az osztályok számát vizsgáljuk, akár a tanulók létszámát vesszük górcső alá, azt láthatjuk, hogy az eltelt öt év az arányokban nem hozott jelentős változásokat. Ugyanez viszont már nem mondható el az abszolút számokról, hiszen 2007-ben majdnem 120 ezer alapiskolással volt kevesebb, mint fél évtizeddel korábban. Ez természetesen nyomot hagyott az iskolahálózaton is, hiszen 142 iskola és 4470 osztály szűnt meg a vizsgált időszak alatt. Szembetűnő, hogy míg az összes iskolának csak 87 %-a volt szlovák tanítási nyelvű, az osztályoknál ez az arány majdnem 92 %, a tanulók lélekszámánál pedig már eléri a 93 %-ot. Ez arra utal, hogy minden bizonnyal a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alacsonyabb osztály- és tanulói létszámokkal működnek. Ez a tény önmagában még nem lenne mérvadó, de ha a magyar osztályt látogatók arányát összevetjük a népszámlálási adatokkal, akkor megint csak negatív tapasztalatot szűrhetünk le a magyar nemzeti kisebbség helyzetét és jövőjét illetően. Hiszen az összehasonlításban szereplő évek alatt minimálisan nőtt ugyan a magyarul tanulók száma, de ez így is messze elmarad a népszámlálásban mért magyar nemzetiségű lakosok, és még inkább a magyar anyanyelvűek részarányától. A többi kisebbség közül a táblázatban található adatok csupán az ukránokról szolgáltatnak némi információt, velük kapcsolatban pedig mindössze azt állapíthatjuk meg, hogy tulajdonképpen csak parányi eltérések mutatkoznak a 2002-es és a 2007- es számok között. (Pl. a tanulók létszáma öt év alatt csupán néggyel csökkent.) A következő táblázat már lényegesen beszédesebb, hiszen az összes nemzetiség képviselőiről számot ad. Itt intézménytípusok szerint is megpróbáljuk bemutatni, milyen változások zajlottak az évtized első felében. Az alapiskolások száma 2002-höz képest majdnem 20 %-kal csökkent, viszont a demográfiai mutatókkal dacolva az egyházi iskoláknál csak 8 %-os az apadás, míg a magánintézmények megszaporodása (10-ről 30-ra) ahhoz vezetett, hogy több mint hétszeresére nőtt diákjaik száma. A leginkább mérvadóak természetesen az önkormányzatok által fenntartott iskolák statisztikái, hiszen ezeket látogatják a legtöbben. Az összesítés végül azt mutatja, hogy 2007-re némileg emelkedett a szlovákok és a magyarok aránya, csökkent viszont a romáké. A magyaroknál azonban ez még mindig csak a 8 %-os szintet jelenti. A tanulók megoszlása nemzetiség szerint Állami intézmények 2002 2007 Nemzetiséq Összesen% Összesen % szlovák 523062 90,73 414641 90,85 magyar 46155 8,01 37661 8,25 ukrán 499 0,09 312 0,07 német 88 0,02 69 0,02 ruszin 254 0,04 177 0,04 cseh 881 0,15 425 0,09 lengyel 33 0,01 33 0,01 roma 4233 0,73 1907 0,42 egyéb 426 0,07 457 0,10 külföldi 874 0,15 711 0,16 Összesen 576505 100,00 456393 100,00
