Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
III. Kutatási eredmények
III. 4. Kötődések 91 a gazdaság helyzete a szlovákok betelepedése a magyar falvakba a társadalmi közérzet a szlovák-magyar együttélés vegyes házasságok a szlovákiai magyarok egészségi állapota a kultúra és a kulturális emlékek a nők helyzete az egyházak helyzete A felsorolt harminc terület közül kilenc érinti közvetlenül a magyarokat. Ezek közül kettőt, a szlovákiai magyarok számának csökkenését, valamint azt, hogy magyar szülők szlovák iskolába járatják a gyermeküket, a megkérdezettek kétharmada tartja komoly problémának. Magyar szemszögből nézve tehát a magyarok fogyása és a szlovák iskola választása a negyedik és ötödik legsúlyosabb problémaként jelenik meg Szlovákiában. A válaszadók kétharmada nagy problémaként értelmezi ezeket. A magyarokat érintő problémák közül a következő legkomolyabbnak az asszimilációt (55%), majd a szlovákiai magyarok helyzetét tartják, úgy általában (51%). Ezek a 9. és 11. helyen vannak a problémás területek rangsorában. A többi, magyarokat érintő terület közül a dél-szlovákiai úthálózat helyzete a 15. helyen szerepel, csaknem minden második megkérdezett tartja nagy problémának. A szlovákok betelepedése a magyar falvakba (38%) a 23. helyen, a szlovák-magyar együttélés (31%) a 25. helyen, a vegyes házasságok (29%) a 26. helyen, a magyarok egészségi állapota (27%) a 27. helyen szerepel. Mennyire jelent problémát a sokat emlegetett érvényesülés? Ez is egy olyan jelenség, amit már huzamosabb ideje figyelünk (23. ábra), s elmondható, hogy az utóbbi évtizedben csökkent azok részaránya, akik szerint Szlovákiában nem érvényesülhetnek a magyarok: (39%) (38%) (37%) (31%) (29%) (27%) (21%) (21%) (20%) 2001-ben minden harmadik válaszadó (35%) tartotta az érvényesülés akadályának a magyar nemzetiséget, 2011-ben minden negyedik (24%). Ezen belül főleg azok részaránya csökkent, akik nem minden téren, hanem csak bizonyos területeken tartották az érvényesülés akadályának a magyarságot.61 Ezzel egyidejűleg hangsúlyosabbá vált az a vélemény, hogy a magyar nemzetiség nem hátráltatja az érvényesülést: 2001-ben 54%, 2011- ben már a magyarok 63 százaléka válaszolta ezt, s nagyon enyhe növekedés tapasztalható azoknál is, akik szerint a magyarság nem akadályt jelent az érvényesülésnél, hanem éppenséggel előnyt (a kezdeti 1 százalékról 4 százalékra). Ezeket a tendenciákat más adatok is alátámasztják. Például a magyarok 18 százaléka szerint Szlovákiában kisebbségiként nem lehet érvényesülni, 62 százalékuk viszont nem ért ezzel egyet. 6% szerint Szlovákiában magyarnak lenni teljesen hátrányos, mert aki magyar, annak semmi esélye sincs az érvényesülésre. Azonban a magyarok 77 százaléka ezt a véleményt is elutasítja. Tehát a szlovákiai magyarok többsége érzékeli azokat a problémákat, amelyeket az ország többi lakosa is érzékel, és ugyanúgy súlyos problémának tartja őket, mint bárki más, de ugyanakkor szembesül saját közössége specifikus problémáival is, főként a lélekszámcsökkenéssel.62 Sokan közülük az érvényesülést is 61 A konkrét területek alatt általában az államigazgatást értik, illetve olyan területeket, ahol jól kell tudni szlovákul. 62 Az utóbbit a korábbi éveknél fokozottabban érzékelik, ami bizonyára azzal is magyarázható, hogy 2011-ben, amikor a kutatás készült, a népszámlálás kapcsán különösen sokat hallhattak a magyarok számának csökkenéséről, mint fenyegető veszélyről.
