Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
III. Kutatási eredmények
III.3. Magyarságkritériumok 81 tulajdonképpen az általuk leginkább elfogadott személyre szóló etnonimumot használom, azt a nemzeti nevet, amellyel közülük a legtöbben azonosulnak. III.3. MAGYARSÁGKRITÉRIUMOK Ennek a fejezetnek két szempontrendszer a fő témája. Az egyik azokat a szempontokat tartalmazza, amelyek alapján valamilyen nemzethez tartozónak valljuk magunkat, a másik pedig azokat a szempontokat, amelyek szerint valaki magyarnak minősíthető. A kettő egyébként ugyannak az éremnek a két oldala, amit az egybecsengő eredmények is igazolnak. II 1.3.1. A nemzeti hovatartozás szempontjai Minek alapján vezetik le a szlovákiai magyarok nemzeti hovatartozásukat? Három alapvető szempontot vizsgálunk:- az állampolgárság - a nemzetiség állampolgárság alapján történő levezetése, vagyis az államnemzeti vagy politikai nemzeti meghatározás,- a kultúra - a nemzetiségnek a nyelv és a kultúra egyéb elemei alapján történő levezetése, vagyis a kultúmemzeti meghatározás,- valamint a mindezektől független, de ezeket nem okvetlenül tagadó saját döntés szempontját. Van-e különösen jellemző szempont, s ha igen, melyik az? Elég egy pillantás a 13. ábrára, amelyből kitűnik, hogy létezik egyetlen domináns szempont. A szlovákiai magyarok nemzeti hovatartozásának elsődleges meghatározója — amint később látni fogjuk, immár hagyományosan - az anyanyelv és a kultúra (77%). A nemzeti identitás meghatározásának második leggyakoribb szempontja a saját döntés (16%), amely az anyanyelvtől, kultúrától, állampolgárságtól függetlenné teszi az önbesorolást, ugyanakkor ezeket a támpontokat sem zárja ki, csak arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egyén nem csupán/nem elsősorban ezekből kifolyólag olyan nemzetiségű, amilyen, nemcsak „hagyomány-13. ábra: Mi határozza meg leginkább az Ön nemzeti hovatartozását (%) -2011 állampolgárság, 7 anyanyelv és kultúra, 77
