Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

II. Népszámlálási adatok

IL 3. Anyanyelv 63 A 32. táblázat 2. oszlopában azt látjuk, hogy az adott járásban a magyar nemzetiségűek hány százaléka beszél otthon leggyakrabban magya­rul. A 3. oszlop azt szemlélteti, hogy a magyar nemzetiségűek hány százaléka beszél nyilvá­nosan leggyakrabban magyarul, a 4. oszlop adatai pedig azt mutatják, hogy a magyar anya­nyelvűek hány százaléka beszél otthon leg­gyakrabban magyarul. Általában véve elmond­ható, hogy mind a nyilvános, mind az otthoni domináns magyar nyelvhasználat a magyar anyanyelvűekre kevésbé jellemző, mint a magyar nemzetiségűekre, akik a magyar nyelv­­használat elsődleges megtestesítői. Vannak járások, ahol akár a nemzetiséghez, akár az anyanyelvhez viszonyítjuk a nyelvhasz­nálat két mutatóját, 100 százaléknál kisebb értékeket kapunk, ami azt jelenti, hogy az ott élő magyar nemzetiségűek és/vagy magyar anyanyelvűek egy része sem nyilvánosan, sem otthon nem magyarul beszél a leggyakrabban. Ilyen a Szenei, Galántai, Nyitrai, Vágsellyei, de részben a Dunaszerdahelyi járás is, továbbá Pozsony és Kassa városa. A többi járásban az otthon magyarul beszé­lőknek a magyar nemzetiségűekhez viszonyí­tott aránya 100 százalék fölé emelkedik, vagyis a magyarokon kívül vannak más nemzetiségű­ek is, akik otthon leggyakrabban a magyar nyelvet használják, de ők nem magyar anya­nyelvűek. A magyar, mint leggyakrabban hasz­nált nyilvános nyelv azonban ezekben a járá­sokban is elsősorban a magyar nemzetiségűek­re jellemző, bár rájuk sem maradéktalanul. A 18 járás közül 12 járásra jellemző, hogy otthon ugyanannyian vagy többen beszélnek leggyakrabban magyarul, mint ahányan ma­gyar nemzetiségűek - ez leginkább a Kassa­­vidéki járásban nyilvánul meg. A többi járás­ban az otthoni túlnyomó magyar nyelvhaszná­lat a magyar nemzetiségűeknek csak bizonyos hányadára érvényes. Az pedig, hogy a magyar anyanyelvűek otthon mind elsősorban magya­rul beszélnek, csupán egyetlen járásról, a Kassa-vidékiről mondható el. Az összes többi járásban az otthon leggyakrabban magyarul kommunikáló magyar anyanyelvűek részará­nya kisebb az otthon főleg magyarul beszélő magyar nemzetiségűek részarányánál, vagyis a nyilvános magyar nyelvhasználaton kívül az otthoni magyar nyelvhasználatnak is a magyar nemzetiségűek a fő letéteményesei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom