Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

II. Népszámlálási adatok

II. 3. Anyanyelv 55 Országos és kerületi szinten is többen val­lották magukat szlovák nemzetiségűnek, mint szlovák anyanyelvűnek. Országosan 2,1 száza­lékkal magasabb a szlovák nemzetiségűek rész­aránya a szlovák anyanyelvűek részarányánál. Kerületenként vizsgálva a különbség 0,3 és 4,5 százalék között mozog, vagyis a szlovák nem­­zetiségüekhez viszonyítva ennyivel kevesebb a szlovák anyanyelvű lakos. Amennyiben az anyanyelvet a származás egyik indikátorának tekintjük, akkor ez annyit jelent, hogy szárma­zását tekintve kevesebb szlovák van, mint dek­larált identitását tekintve, vagyis nemcsak szlo­vák származásúak vallották magukat szlovák­nak, hanem egyéb származásúak is. Ez legke­vésbé a Zsolnai kerületben jellemző, leginkább az Eperjesi és Kassai kerületben. A 25b. táblázatban jól látható, hogy a nem­zetiség és az anyanyelv leginkább a Zsolnai kerületben közelít egymáshoz, ahol a szlovák nemzetiségűekhez képest 0,3 százalékkal kisebb a szlovák anyanyelvűek aránya. Tehát a Zsolnai kerületről mondható el leginkább, hogy a szlovák nemzetiségűek egyben szlovák anya­nyelvűek is. A szlovák nemzetiségűek és szlo­vák anyanyelvűek közötti országos 2,1 százalé­kos különbségnél kisebb eltérések mutatkoz­nak a Pozsonyi, Trencséni, Besztercebányai és Nagyszombati kerületben (0,5% és 1,4% között). A Nyitrai kerületben ez a különbség már meghaladja az országos átlagot, mivel itt a szlovák nemzetiségűekhez képest 2,5 százalék­kal kisebb a szlovák anyanyelvűek tábora. A szlovák nemzetiségűek és szlovák anyanyelvű­ek részaránya közötti legnagyobb rés az Eperjesi és Kassai kerületben mutatkozik, ahol a szlovák nemzetiségűekhez viszonyítva 4,5 százalékkal kisebb a szlovák anyanyelvűek aránya. Tehát az Eperjesi és a Kassai kerület­ben tapasztalható leginkább, hogy nem szlovák származásúak is szlovák nemzetiségűnek vall­ják magukat. A szlovák nemzetiség és a szlovák, mint nyilvánosan leggyakrabban használt nyelv kap­csolatáról országos szinten elmondható, hogy 0,3 százalékkal, azaz megközelítőleg 15 ezer fővel kevesebben beszélnek nyilvánosan leg­gyakrabban szlovákul, mint ahányan szlovák­nak vallják magukat. Kerületi bontásban cifrább képet kapunk. A vizsgált mutatók szempontjából a kerületeket három csoportra oszthatjuk. Az első csoportot azok a kerületek alkotják, amelyekben nincs, vagy minimális a két mutató közötti eltérés, vagyis a szlovák nemzetiségűek és a nyilváno­san leggyakrabban szlovákul beszélők részará­nya teljes mértékben vagy közel azonos (0% - 0,5%). Ez jellemző a Nyitrai, Besztercebányai, 25b. táblázat: A szlovák nyelvhasználat és anyanyelv a szlovák nemzetiséghez képest (%) Kerület Nemzetiség Anyanyelv a nemzetiséghez képest Leggyakoribb nyilvánosan használt nyelv a nemzetiséghez képest Leggyakoribb otthon használt nyelv a nemzetiséghez képest Pozsonyi 90,2-0,5 1,2-5,7 Nagyszombati 71,2-1,4-0,5-6,5 Trencséni 91,8-0,5-2,4-6,8 Nyitrai 68,6-2,5 0,0-7,0 Zsolnai 93,1-0,3-2,2-6,6 Besztercebányai 76,5-0,9 0,1-6,1 Eperjesi 82,0-4,5 1,2-9, Kassai 73,3-4,4-0,1-9,2 Szlovákia 80,7-2,1-0,3-7,4 Forrás: SZKSH Népszámlálás 2011 és saját számítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom