Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
II. Népszámlálási adatok
40 II. Népszámlálási adatok módon meggyőzni a lakosokat, hogy vállalják magyar nemzetiségüket34 (bár az e célra létrehozott weboldal némely karikatúrái véleményem szerint kissé kontraproduktívak voltak, ugyanis az oldalon feltüntetett szöveges tartalmakkal ellentétben megkérdőjelezték a népszámlálás komoly voltát). Ezt a pozitív kampányt zavarta meg a vonalkódokról és az anonimitás megsértéséről szóló nagyon kemény ellenkampány, ami annyira helyénvalónak, igaznak és az állam ködös praktikáit leleplezőnek látszott, hogy sok embert, köztük bizonyára magyarokat is, megtévesztett. így utólag, az eredmények ismeretében két olyan vélemény alakult ki, amelyekre e helyen is reagálni kell, mivel azok a hivatalos, regisztrált adatokat érintik, amelyekre ez a fejezet épül. Az egyik vélemény szerint fölösleges, illetve sikertelen volt a szlovákiai magyar népszámlálási kampány, mert a vártnál kevesebben vallották magukat magyarnak. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondanék, hogy nem lehet tudni, hány magyar lett volna a kampány nélkül. Tehát nincs olyan, a magyarok számára vonatkozó kritérium, aminek alapján értékelni lehetne a kampány sikerességét. Ugyanakkor nem feltételezem, hogy a kampány nélkül többen vallották volna magukat magyarnak, viszont az elképzelhető, hogy a kampány nélkül esetleg kevesebben, s ha így nézzük, akkor a kampány nem tartható sikertelennek. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyarok „várt” fogyatkozása a demográfusok előrejelzései szerint 33 és 60 ezer között mozgott,35 tehát a népszámláláskor beigazolódott 62 ezres fogyás valójában nem sokkal lépte túl a „pesszimistább” prognózist. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen csaknem „borítékolt” eredmény született. Ebből a szemszögből esetleg sikertelennek tekinthetnénk a kampányt, mondván, nem tudta csökkenteni az előre jelzett fogyást, de akkor jöhetne egy további vélemény, mely szerint a fogyást előrevetítő demográfiai prognózisok masszív kommunikálása is hozzájárulhatott az eredményhez, azáltal, hogy önbeteljesítő jóslatként működött. A másik vélemény szerint a népszámlálás eredményei a fentiekben említett sok hercehurca következtében nem megbízhatók, teljes mértékben torzítanak, s ebből kifolyólag nem mérvadók és semmire sem használhatók. Én úgy gondolom, hogy valóban történtek komoly módszertani hibák, amelyek következtében a lakosság tetemes részéről - az ún. ismeretlenekről - nem rendelkezünk megbízható adattal, de sajnos, a valóságról nincsenek pontosabb adatok, csupán becslések, amelyek nem helyettesíthetik a pontos adatfelvételt. Ebből kifolyólag azt sem lehet tudni, hogy a kapott adatok milyen mértékben térnek el a valóságtól. Mivel senki nem tudja például azt, hogy reálisan hány ember vallja magát szlováknak vagy magyarnak (ha tudnánk, akkor nem lett volna szükség a népszámlálásra), így azt sem tudhatja, hogy az a szám, amit a népszámlálásból nyertünk, mennyire pontos. S mivel nincs egyéb olyan szám, amely egy ekkora „merítésből” származna, de még olyan sem, ami ennél kisebből, s egyben pontosabb és megbízhatóbb lenne, a fenntartások ellenére kénytelenek vagyunk elfogadni a népszámlálás eredményeit. Most pedig nézzük a 2011-es népszámlálás hivatalos adatait. II. 1. ÁLLAMPOLGÁRSÁG A 2011-es népszámlálás szerint a Szlovák Köztársaságnak 5 397 036 az ország területén állandó lakhellyel rendelkező lakosa van.36 Ebből 4 975 661 szlovák állampolgár. 34 http://www.nepszamlalas2011 .sk/hu, http://www.nepszamlalas2011 .sk/hu/16/magyar_vagyok#top-p 35 http://www.niton.sk/documents/2-271-5851-gyurgyik_laszlo.pdf, http://www.bumm.sk/65845/gyurgy-k-h-rom-t-nyezhatott-a-magyars-g-fogy-s-ra.html 36 Az állandó vagy szokásos lakhely „az a hely, ahol a lakos az év nagy részében tartózkodik. Leggyakrabban az a hely, ahol a lakos általában nappali vagy éjszakai pihenését tölti (nem tartozik ide a hétvégi házban vagy nyaralóban eltöltött üdülés vagy hétvégi tartózkodás). Ez a hely eltérhet attól, ahol a lakos a népszámlálás időpontjában tartózkodik, de attól a helytől is, ahol a bejelentett lakóhelye van.” http://portal.statistics.sk/files/olo_a_mad.pdf
