Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
I. Kiindulópontok
L 3. Politikai keretek 33 MKP, a Most-Híd, a civilszervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala), a harmadik elem pedig Magyarország. Kiindulópontként a következő alapdokumentumok tekinthetők: a SZK Alkotmánya, Magyarország Alaptörvénye és a szlovákiai magyarok részéről „A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei”. Ezek adják a három elem között zajló interakció-rendszer keretét. 1.3.1. A szlovák alkotmány Szlovákiában 2012-ben tizenhárom nemzeti kisebbséget tartottak számon, amelyeket nemzetiségi kisebbségeknek neveznek (národnostné menšiny), de továbbra is a nemzeti kisebbség fogalmat fogom használni. A lakosság olyan csoportjai ezek, amelyek egységesen nem fogadják el annak az államnak a nemzeti identitását, amelyben élnek.26 A következő kisebbségekről van szó: magyar, roma, cseh, ruszin, ukrán, német, lengyel, morva, horvát, orosz, bolgár, szerb és zsidó.27 A szlovákiai magyarok Szlovákia legnépesebb nemzeti kisebbsége. A nemzeti kisebbségek makrotársadalmi helyzetét egy adott országban elsősorban az alkotmány határozza meg, így a szlovákiai magyarokét a többi kisebbséggel együtt a Szlovák Köztársaság Alkotmánya. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának Preambuluma így szól: „Mi, a szlovák nemzet, emlékezvén őseink politikai és kulturális hagyatékára, valamint a nemzeti létért és saját államiságért folytatott harcának sok száz éves tapasztalataira, a cirillimetódi szellemi örökség és a nagy-morva történelmi hagyaték szellemében, a nemzetek természetadta önrendelkezési jogából kiindulva, együtt a Szlovák Köztársaság területén élő nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival, a más demokratikus államokkal való tartós és békés együttműködés érdekében, a demokratikus kormányzási forma, a szabad élet garanciái, a szellemi kultúra fejlődése és a gazdasági prosperitás feltételei megteremtésére törekedve, mi tehát, a Szlovák Köztársaság polgárai képviselőink közvetítésével határozatot hoztunk az alábbi alkotmányról”.28. A nemzeti kisebbségekkel részletesebben az Alkotmány negyedik fejezetének 33. és 34. cikkelye foglalkozik:29 Negyedik fejezet A NEMZETISÉGI KISEBBSÉGEK ÉS ETNIKAI CSOPORTOK JOGAI 33. cikkely Senkinek nem válhat hátrányára a nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás. 34. cikkely (1) A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állampolgároknak biztosítva van a sokoldalú fejlődés, főleg a jog a kisebbség más tagjaival vagy csoportjaival együtt fejleszteni saját kultúráját, a jog információkat terjeszteni és kapni saját anyanyelvén, nemzetiségi egyesületekben szerveződni, művelődési és kulturális intézményeket alapítani és fenntartani. A részleteket törvény szabályozza. (2) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak törvényben meghatározott módon és feltételek 26 Národnostná menšina môže byť definovaná ako skupina obyvateľstva, ktorá ako celok neprijíma za svoju národnú identitu štátu, v ktorom žije. http://portal.gov.sk/portal/sk/Default.aspx?CatlD=17&etype=l&eventid=605 27 http://portal.gov.sk/portal/sk/Default.aspx?CatID=l 7&etype= 1 &eventid=605 28 http://www.jogsegely.sk/2011/11/a-szlovak-koztarsasag-alkotmanya/ 29 http://www.jogsegely.sk/2011/11/a-szlovak-koztarsasag-alkotmanya/
