Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
Túl a város peremén 149 49. ábra. Véleménye szerint az Ön jelenlegi lakhelyén, ahol főleg magyarok élnek, magyar nyelvtudás nélkül is lehetséges létezni? A felmérés céljai között nem szerepelt a megkérdezettek nemzeti identitásának beható vizsgálata, de azért felsoroltunk néhány általános véleményt, amely a nemzeti értékrenddel kapcsolatos, s megkértük a válaszadókat, hogy 1-től 5-ig terjedő skálán nyilvánítsák ki, milyen mértékben értenek egyet ezekkel a véleményekkel. Minél kisebbek az 42. táblázatban feltüntetett átlagértékek, annál nagyobb egyetértést fejeznek ki. Továbbá látható, hogy a megkérdezettek hány százaléka értett egyet teljes mértékben az adott véleménnyel. A kis elemszám miatt nem lehet a mintát tovább bontani csallóköziekre és magyarországiakra, de az eredmények így is jelzik, hogy úgy a szlovákok, mint a magyarok elsősorban természetes dologként érzékelik a nemzetiségüket. Ugyanakkor mindkét csoport nagyjából egyik fele büszke a nemzetiségére, a másik felét nem foglalkoztatja a nemzeti hovatartozás kérdése (mindkét vélemény a szlovákok esetében jelenik meg markánsabban). A szlovákok inkább tartják veszélyesnek a nemzetiséggel kapcsolatos kérdések felvetését, mint a magyarok. A megkérdezett szlovákok és magyarok többsége a lakhelyén nem érzi magát hátrányos helyzetben, s akár a magyarok lakta területen, akár Magyarországon lakik, nem érzi politikai kihívásnak szlovák, illetve magyar nemzetiségét. 3.7. Életérzés az új lakhelyen A költözködés előtt a megkérdezettek döntő többsége nem aggódott amiatt, hogy másik településre, a magyarországiak esetében ráadásul másik országba költözik, de azért 12%-uknak voltak ilyen-olyan aggályai. Amikor megkérdeztük, hogy mitől tartottak a leginkább, a Felső- Csallóközbe települők a következőket válaszolták: attól féltek, hogy nem fogadja be őket az ott élő lakosság, képtelenek lesznek megszokni a falusi környezetet, nem lesz megfelelő tár
