Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

IV. Melléklet

Túl a város peremén

143

44. ábra. A megkérdezettek nemzetisége

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

csallóköziek magyarországiak

A magyarországiak zöme 2004 után költözött, így esetükben nem lehet összehasonlítani a beköltözés időszakait, tehát azt sem, hogy idővel változott-e a betelepülő magyarok és szlovákok részaránya. A csallóköziek esetében viszont elvégezhettük ezt az összehasonlítást. Látható, hogy a csallóközi betelepültek nemzetiségi összetétele az idők folyamán változott, mégpedig úgy, hogy a magyar nemzetiségűek aránya fokozatosan csökkent, a szlovák nemzetiségűeké viszont fokozatosan nőtt (45. ábra).

Nemzetiségi szempontból a minta négy csoportra osztható: (1) csallóközi szlovákok, (2) csallóközi magyarok, (3) magyarországi szlovákok, (4) magyarországi magyarok. Azon kívül, hogy megkérdeztük, milyen nemzetiségűnek tartja magát a megkérdezett, arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen nemzetiségűek a szülei, a házastársa és a gyermeke(i). Az eredmény a 46a.-46d. ábrákon látható.

Mind a szlovákok, mind a magyarok többsége homogén szlovák, illetve magyar szülőpárok gyermeke, de vannak, akik vegyes házasságból származnak (3-8%).

A megkérdezettek többnyire nemzetiségileg homogén házasságban élnek. A magyarok között gyakoribb a vegyes házasság, mint a szlovákok között - minden nyolcadik-kilencedik szlovák és nagyjából minden harmadik magyar él vegyes házasságban (a csallóközi szlovákok 13%-a, a csallóközi magyarok 30%-a, a magyarországi szlovákok 12%-a és a magyarországi magyarok 36%-a).

A szlovákok vegyes házasságaiban a gyermek nemzetisége csekély kivételtől eltekintve a szlovák szülő nemzetiségét követi, vagyis a gyermek is szlovák. Ahhoz képest, hogy az ilyen házasságok részaránya 12-13%, a belőlük származó gyermekeknek csupán 1-2%-a magyar nemzetiségű. A csallóközi magyarok vegyes házasságban született gyermekei is