Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
Túl a város peremén 135 mutatkoznak. A legproblémásabb területek: az üzletek és szolgáltatások színvonala, a kommunikáció nyelve, az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége és színvonala, a kulturális programok csekély kínálata és alacsony színvonala, valamint a hivatalok működése. A felsorolt problémákkal az imigránsok 16-27%-a küzd, ők is területtől függően. Ugyanakkor 67- 97%-uk sem most, sem korábban nem tapasztalt problémát. Összehasonlítva a csallóközieket és a magyarországiakat elmondhatjuk, hogy az elején hasonló nehézségekkel kellett szembenézniük, s ma is vannak olyan területek, amelyek mindkét csoport számára megoldatlan problémát jelentenek. De vannak olyanok is, amelyek a csallóközieket, illetve a magyarországiakat terhelik meg jobban, például a munka- és továbbtanulási lehetőségek és a munkahely elérhetősége a csallóköziek esetében, a kommunikáció nyelve és a hivatalok működése a magyarországiaknál. További közös vonás, hogy mind a csallóköziek, mind a magyarországiak számára nemzetiségüktől függetlenül a nyelvi jogok érvényesítése és a szlovák-magyar együttélés jelenti a legkisebb gondot, miközben saját bevallása szerint a csallóköziek 6%-a, a magyarországiak 23%-a küzd kommunikációs nehézségekkel. Azonban mindent összevetve a vizsgált területeket illetően az új lakhelyen a magyarországiak élete problémamentesebb. 3.4. A mindennapi tevékenységek helyszíne Amint korábbi kutatásunk is igazolta (Lampl-Hardy 2009), a rendszeresen ingázók a háztartáson kívül végzett tevékenységek egy részét általában ott végzik s a szolgáltatásokat is általában ott veszik igénybe, ahol dolgoznak, s kisebb mértékben ott, ahol laknak. Persze előfordul, hogy bizonyos tevékenységeket az egyik és a másik településen is praktizálnak, de ez kevésbé jellemző, s nem rendszeres, hanem inkább csak esetleges megoldás. Ezeknek a szokásoknak a kialakítását több tényező befolyásolja, de a hozzáférés és a tevékenységgel járó költségek a meghatározó tényezők közé tartoznak. Az alábbiakban felsorolt huszonnyolc tevékenységnél is az érdekelt bennünket, hogy a megkérdezettek hol végzik ezeket, a lakhelyükön vagy más településen, azaz elsősorban Pozsonyban. Az eredményekből kiderül, hogy többségük a fővárosban. Természetesen nem mindenki végzi valamennyi tevékenységet, és nem mindenki veszi igénybe valamennyi felsorolt szolgáltatást. A 40a. táblázatban szereplő adatok csak azoknak a válaszait tükrözik, akikre ezek a tevékenységek és szolgáltatások ténylegesen jellemzők. Újra beigazolódik, hogy a megkérdezettek többsége Pozsonyban dolgozik. Az oktatási intézmények látogatása aránylag kevés válaszadót érint. Erre a tevékenységcsoportra jellemző, hogy minél alacsonyabb fokú oktatási intézményről van szó, a csallóköziek annál gyakrabban veszik igénybe a helybelit, s minél magasabb fokú az intézmény, annál gyakoribb, hogy más településen látogatják. Vagyis több mint háromnegyedük a helyi óvodába járatja a gyermekét, nagyjából minden második a helyi alapiskolába - de itt már jól látható, hogy sokan más településre viszik őt -, a helyi középiskola és felsőfokú tanintézmény látogatása pedig már kevésbé jellemző. Ez érthető, hiszen a megkérdezettek által lakott települések többségében, falvakról lévén szó, erre nincs lehetőség, és a problémás területek között a továbbtanulási lehetőségek hiánya is szerepelt.23 23 A vizsgált régió szlovák, magyar és vegyes tanítási nyelvű oktatási intézményeit a Függelék I. pontjában tüntetem fel.
