Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

I. Kiindulópontok

I. KIINDULÓPONTOK

I. I. KI A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Mivel ez a könyv a szlovákiai magyarokról szól, rögtön az elején fel kell tenni a kérdést: ki a szlovákiai magyar? Ez a látszólag könnyű kérdés persze mégsem olyan egyszerű, hiszen a „szlovákiai magyar” fogalom eleve két dimenziót, két vetületet hordoz magában. Az egyik az ország dimenziója („szlovákiai”), a másik a nemzet/nemzetiség1 dimenziója („magyar”). Ebből kiindulva a legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb válasz az, hogy a szlovákiai magyarok Szlovákia magyar nemzetiségű állampolgárai. Viszont az említett két dimenziónak - az országnak és a nemzetiségnek - négy kombinációja van, amely négy helyzetnek felel meg, s a fentebb említett, vagyis a (1) szlovák állampolgárság és a magyar nemzetiség kombinációja, csak az első közülük. Ezenkívül további három lehetőség létezik: (2) a szlovák állampolgárság és nem magyar nemzetiség, (3) a nem szlovák állampolgárság és magyar nemzetiség, valamint (4) a nem szlovák állampolgárság és a nem magyar nemzetiség kombinációja. S ez még mindig nem minden. Ugyanis a „szlovákiai” fogalomnak szintén több jelentése van: 1. szlovák állampolgárság, 2. Szlovákiában való tartózkodás, itt élés, itt létezés, 3. szlovákiai kötődés. Ezek a vetületek további kombinációkat hoznak létre. S akkor még nem volt szó a nemzetiség dimenziójáról, vagyis arról, hogy ki a magyar.

Kezdjük a végén. A magyarság kérdése épp e könyv írása közben vált (persze nem először)

a szlovákiai magyar közbeszéd tárgyává, ezúttal egy mesterségesen gerjesztett sajtóvita kapcsán. Ez a vita jelezte, hogy a magyarság kérdésében sincs teljes egyetértés a hozzászóló értelmiségiek között, vagyis nem mindenki érti ugyanazt a magyar, illetve a szlovákiai magyar fogalom alatt. Épp ezért már az elején fontosnak tartom leszögezni, hogy én azt tekintem magyarnak, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja.2 Vagyis egy adott helyzetben - elsősorban a tízévenként esedékes hivatalos népszámláláskor, de legalábbis a szociológiai felmérések során, hiszen a könyv harmadik részében épp ezek eredményei kerülnek terítékre - szóban vagy írásban önként kinyilvánítja, hogy magyar a nemzetisége.

Ebből következően függetlenül attól, hogy milyen állampolgár, továbbá Szlovákiában él-e vagy külföldön, illetve kötődik-e az országhoz vagy sem, nem tarthatom magyarnak azt, aki önmagát nem tartja annak. Ha tehát eltekintünk azoktól, akik saját bevallásuk szerint nem magyar nemzetiségűek, akkor az a nyolc alaphelyzet marad, amelyet az 1. táblázat szemléltet. Ez a táblázat a magukat magyarnak vallók állampolgárság, a Szlovákiában való tartózkodás, valamint a Szlovákiához való kötődés szerinti lehetséges kombinációit mutatja be, ami a szlovákiai magyarok nyolc típusának felel meg. Ezeket a típusokat a táblázatban római számokkal jelölöm. Az egyes típusoknál látható „+” jelek azt fejezik ki, hogy az adott típusra a „szlovákiai” dimenzió három említett értelmezése közül mennyi jellemző. A kérdés pedig

1 A magyar nemzethez tartozó, annak tagja, illetve magyar nemzetiségű.

2 Bővebben kifejtve a Mellékletben, lásd: Ki a magyar?