Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
Előszó
ELŐSZŐ A szlovákiai magyarok szociológiája című sorozat első kötetét tartja a kezében, kedves Olvasó. S mivel kézbe vette, s remélhetőleg el is fogja olvasni, talán arra is kíváncsi, hogyan jött létre ez a szlovákiai magyarokról szóló szociológiai „vállalkozás”. A Melléklet első írása (A szlovákiai magyarok szociológiájának megalapozása) részletes választ ad a kérdésre, itt csak annyit árulok el, hogy a gyökerek a múltba nyúlnak, akárcsak a munka intézményes kereteinek megteremtése, amely egy pozsonyi kávéházban kezdődött. Ha nem csigáztam volna fel kellőképpen az érdeklődését, kedves Olvasó, azt is elárulom, hogy két vodka volt az asztalon. Miről szól a szlovákiai magyarok szociológiája? És kiről? Ezek könnyű kérdések, magukban hordozzák a választ. Természetesen a szlovákiai magyarokról szól. Az ő életük olyan szociológiailag kutatható területeiről, mint például a nyelvhasználat (mikor, hol és kivel beszélnek/nem beszélnek magyarul, szlovákul), az értékrend (mit tartanak fontosnak, milyen vezérelvek irányítják a cselekedeteiket életük különböző területein és helyzeteiben), az életszínvonal (mennyire iskolázottak, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, hol élnek, hol és milyen lakásban laknak, miből gazdálkodnak, mire telik nekik és mire költenek), az életminőség (mit esznek, mennyit mozognak, milyen egészségkárosító szenvedélyeknek hódolnak, van-e kit szeretniük, és őket szereti-e valaki), és még hosszan sorolhatnám. De már talán ez is érzékelteti, hogy nem véletlenül beszéltem az első mondatban sorozatról. Az első kötetnek azonban a kulcsfogalomra kell összpontosítania. S ez a kulcsfogalom a szlovákiai magyar. Ki ő? Ön az? A szomszédja az? És az ismerőse, akiből egy régi magyar sláger hallatán előtörnek hajdani emlékek és érzések, fellelkesül, mintha egy pillanatra hazatalált volna, aztán kiderül, hogy a gyerekeit nem is tanította meg magyarul: az magyar? És aki azt mondja magáról magyaml, hogy ő szlovák, „mint a repa”, miközben a szülei magyarok, az magyar? Több ember többféleképpen válaszolhat ezekre a kérdésekre. Én is megalkottam a magam válaszát, amely persze Önre nézve nem kötelező érvényű, viszont mindenképpen fontos, mert általa fogja megtudni, pontosan kit értek szlovákiai magyar alatt. Egyébként ezzel kapcsolatban figyelmébe ajánlom a Melléklet második írását (Ki a magyar?). Most pedig néhány szó a könyv felépítéséről. A „Szlovákiai és magyar” négy részre tagolódik. Az első rész (Kiindulópontok) három fejezetből áll. Az első fejezet (Ki a szlovákiai magyar) a „szlovákiai magyar” fogalom konceptualizálását tartalmazza. A második fejezetben (Alapfogalmak és elméletek) a nemzet és a nemzeti kisebbség fogalmakat, és a velük összefüggő elméletek egy részét ismertetem. A fejezet végén felvázolom azt a társadalmi interakció-rendszert és azt a többszempontúságot, amelyben a nemzeti kisebbség konstruálódik. A harmadik fejezet (Politikai keretek) a Rogers Brubaker által hármas konfigurációnak nevezett társadalmi közeg elemeinek politikai kiindulópontjaival foglalkozik. A második részben (Népszámlálási adatok) a hivatalos statisztikai adatok segitségével próbálom meg láttatni a szlovákiai magyarokat. A legutóbbi, azaz 2011 májusában lefolytatott népszámlálás eredményei közül a 2012-es év végéig, amikor ezt a könyvet írtam, még sok olyan adat nem állt rendelkezésre, amely a téma szempontjából fontos és érdekes lenne, s ezért mindenképpen itt lett volna a helye. De mindenki abból főz, amiből tud. így legalább a legfrissebb alapvető statisztikákat ismertetem, továbbá azokat a korábbi adatokat is, amelyek az ország lakosságának, s ezen belül a magyarok számának és részarányának az utóbbi évtizedekben való alakulását dokumentálják.
