L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)

2. Haláljekel - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés

44 Haláljelek - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés Boglár Lajos etnológus a törzsi népek lélekképzetével és a halálhoz kötődő rí­tusok s a haláljelek párhuzamait boncolgatja. Idézi Pollak-Eltz venezuelai etnoló­gus népi szentek kultuszának kialakulásával kapcsolatos figyelemre méltó megál­lapítását is a haláljelek vonatkozásában: „A nemzet (Venezuela) egész területén elterjedt szokás, hogy a végzetes baleset helyén keresztet állítanak az út mentén. Egyszer csak arról kezdenek beszélni az emberek, hogy egy közlekedési baleset­ben elhunyt személy lelke megvédett egy sofőrt, amikor lecsúszott kocsija az útról. Miután imádkoztak a halott sírjánál, megsokszorozódtak a történetek a bekövet­kezett csodákról. Így születik a kultusz” (Boglár 1990, 75-77). Vajda László Kövek a síron című tanulmányának témája az általa szukcesszív halmozásnak nevezett rítusegyüttes (Vajda 1990,78-91). „Évszázados emlékmű építéséről van szó...’’című írásban Kovács Ákos közli a kiadványban az előző fejezetben már említett, Fadd és Dombóvár határában emelt 18 méter magas obeliszk formájú haláljellel kap­csolatos dokumentumokat. A betonból készült hatalmas emlékjelet az 1936-ban motorbalesetben életét vesztett 23 éves Bartal György emlékére állította édesap­ja 1939-ben (Kovács 1990, 92-97). Egy másik halálhelyjel állításának történetét, valamint a hozzá kapcsolódó rítusokat, szokásokat ismerhetjük meg abból az in­terjúból, amelyet Kovács Ákos készített egy balesetben elhunyt cigány fiatalember édesanyjával. Figyelemre méltó az emlékjellel és az elhunyt személyével kapcsola­tos folklóranyag is, amelynek szerzője az édesanya. Stefan Krupicz emlékjele Köpcsény (Ausztria) közelében az 50A sz. út mellett (L. Juhász Ilona felvételei, 2003)

Next

/
Oldalképek
Tartalom