L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)
2. Haláljekel - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés
44 Haláljelek - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés Boglár Lajos etnológus a törzsi népek lélekképzetével és a halálhoz kötődő rítusok s a haláljelek párhuzamait boncolgatja. Idézi Pollak-Eltz venezuelai etnológus népi szentek kultuszának kialakulásával kapcsolatos figyelemre méltó megállapítását is a haláljelek vonatkozásában: „A nemzet (Venezuela) egész területén elterjedt szokás, hogy a végzetes baleset helyén keresztet állítanak az út mentén. Egyszer csak arról kezdenek beszélni az emberek, hogy egy közlekedési balesetben elhunyt személy lelke megvédett egy sofőrt, amikor lecsúszott kocsija az útról. Miután imádkoztak a halott sírjánál, megsokszorozódtak a történetek a bekövetkezett csodákról. Így születik a kultusz” (Boglár 1990, 75-77). Vajda László Kövek a síron című tanulmányának témája az általa szukcesszív halmozásnak nevezett rítusegyüttes (Vajda 1990,78-91). „Évszázados emlékmű építéséről van szó...’’című írásban Kovács Ákos közli a kiadványban az előző fejezetben már említett, Fadd és Dombóvár határában emelt 18 méter magas obeliszk formájú haláljellel kapcsolatos dokumentumokat. A betonból készült hatalmas emlékjelet az 1936-ban motorbalesetben életét vesztett 23 éves Bartal György emlékére állította édesapja 1939-ben (Kovács 1990, 92-97). Egy másik halálhelyjel állításának történetét, valamint a hozzá kapcsolódó rítusokat, szokásokat ismerhetjük meg abból az interjúból, amelyet Kovács Ákos készített egy balesetben elhunyt cigány fiatalember édesanyjával. Figyelemre méltó az emlékjellel és az elhunyt személyével kapcsolatos folklóranyag is, amelynek szerzője az édesanya. Stefan Krupicz emlékjele Köpcsény (Ausztria) közelében az 50A sz. út mellett (L. Juhász Ilona felvételei, 2003)
