L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)

1. Kegyeleti jelek, haláljelek, halálhelyjelek. Egy régi-új szokás: a halálos balesetek helyszínének megjelölése

20 Kegyeleti jelek, haláljelek, halálhelyjelek... Egy másik változat szerint az emlékjel egy közeli csárdában elkövetett mé­szárlás áldozatainak emlékét őrzi, amikor a betyárok meggyilkolták a kocsmárost és családját, valamint a vendégeket is. A vérengzést csupán a kocsmáros gyereke élte túl, akinek sikerült elrejtőznie (Csáky 2003, 14). Egy másik változat szerint egy családot gyilkoltak le, s csupán egy fiúcska maradt életben, aki - miután rátaláltak - egy kis Mária-képet tartott a kezében. A gyermek megmenekülését Szűz Mári­ának tulajdonították, ezért a képet egy akácfára tűzték fel, de miután ez kiszáradt, a mostani kegyhelyen álló fára helyezték. „Néhány szetei adatközlő szerint azon­ban a megmenekült gyerek (kislány) jelölte meg Mária-képpel a fát, mások szerint viszont a kislány rokonsága, s egy következő variáció szerint a kocsmában legyil­kolt vendégek családtagjai jelölték meg a képpel a tragédia helyszínét, illetve egy család a közeli Százáról tette a képet a fára” (Bendík 2010, 87). A kegyhely eredetével kapcsolatos különféle változatok kitűnően prezentálják, hogy egy-egy objektum eredetét illetően több variáció is létezhet, tehát nagyon fontos a kutatás kiterjesztése több adatközlőre vagy több forráscsoportra is. A sze­tei kegyhely esetében lényegében funkcióváltásról is beszélhetünk, amikor is egy­kori halálhelyjel vallási kegyhellyé vált. Az egykori Hont megyei Óváron álló mezei oltáron - amelyet a helyiek Má­­ria-kápolnácskának neveznek - nem szerepel felirat, azonban az írott források sze­rint egy házaspár - Vizi Ignác és Katyi Mária - emeltette 1932-ben agyonlőtt fiuk emlékére azon a helyen, ahol holttestét megtalálták.15 E példa is prezentálja, hogy sokkal több halálhelyjélként állított, a klasszikus szakrális kisemlékek kategóriájá­ba sorolható objektum létezik - létezhet, mint azt korábban feltételezték. Ritkán van rá példa, hogy ugyanazon a helyen, egyazon okból és körülmények között más-más időpontban életét vesztett személyek emlékét is egy-egy szakrális kisemlékek kategóriájába tartozó objektum jelölje. Az érsekújvári járásbeli Kürtön ilyen hely a falu határában a szőlőhegy felé vezető út. Itt különböző időpontokban a löszfal beomlása következtében három személy is életét vesztette. A helyiek által Hegedűs-keresztnek nevezett műkőből készült feszületet édesap­ja állította fiának 1911-ben: Isten dicsőségére és ezen útban történt szerencsétlen PÉTER fiának emlékére állíttatta Hegedűs András 1911-ben (Liszka 2000, 51) 15 Bendík Márta gyűjtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom