L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)

4. Az áldozatok emlékezete

134

Az áldozatok emlékezete

Második példa

A gömöri Várhosszúrétről származó, motorbalesetben elhunyt fiatalember halálának első évfordulóján megjelent megemlékezés szövege és a hozzátartozók által írott vers már nagyon sok konkrét adatot, utalást tartalmaz mind a halálos balesetre, mind az elhunyt személyére vonatkozóan, s az is kiderül, hogy az elhunyt édesapja a tragédia bekövetkeztekor már nem élt:

Elmentél otthonról, nem gondoltál arra, hogy édesanyádhoz sosem térhetsz vissza.

Egy éve annak a borzalmas napnak, amikor örökre elnémult az ajkad.

Tragikus halálod szívünknek nagyon fáj, te voltál mindenünk, örök sebet hagytál.

Nem borítja annyi csillag fönt az eget, ahányszor rád gondolunk, de jó is volt veled.

Nincs nagyobb fájdalom, sokan átérezték, mint mikor édesanya sírba teszi gyermekét.

Soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó fiúra és testvérre,

if). KORINTUS JÁNOSRA

(Várhosszúrét),

akit a könyörtelen halál 1998. május 20-án tragikus baleset következtében 22 évesen ragadott ki szerettei köréből. Jóságát, szeretetét, mosolygós arcát soha nem feledjük. Drága emlékét fájó szívvel őrzi: özvegy édesanyja, nővére Blanka és családja.

(Új Szó 1999. május 24., 12)

A fiatalember balesetének helyszínén (a szülőfalujába Jólész irányából vezető bekötőút bal oldalán) fakeresztet állítottak, de miután tönkrement, nem került a helyére újabb emlékjel.

Harmadik példa

Annus Zoltán lakóhelyén, Ógyallán szenvedett halálos balesetet 2003-ban. A halálának harmadik évfordulóján megjelent szlovák nyelvű megemlékezés szövegében sem találunk konkrét utalást a haláleset okára vagy körülményeire:

Celé tri roky chýbaš medzi nami,

Odišiel si náhle, zostali sme sami.

Ťažko je bez Teba, smutno je nám všetkým,