L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)

4. Az áldozatok emlékezete

4. Az áldozatok emlékezete

4.1. Temetői sír és halálhelyjel. Párhuzamok

Az életmód változásai bizonyos hatást gyakorolnak a temetőkultúrára és a halottakhoz kapcsolódó szokásokra is. Az utóbbi néhány évtized során a temetőlátogatás intenzívebbé vált és számos új jelenség is feltűnt. A hozzátartozók ma már jóval több időt szentelnek a sírok látogatására, gondozására, mint néhány évtizede. A temetői nyughelyek díszítése általában követi az évszakok változásait, a fontosabb naptári ünnepeket (pl. karácsony, halottak napja, húsvét) és szinte évről évre nő a sírokra helyezett különféle, elsősorban a naptári ünnepekhez kötődő dísztárgyak száma is. Az 1989-es rendszerváltás és a határok megnyitása lehetővé tette a nyugat-európai temetőkultúra bizonyos elemeinek átvételét, ez a folyamat a médiumok hatása, valamint a migráció következtében jelentősen felgyorsult. Az adventi koszorú vagy pedig a Valentin-napra, halloweenre stb. forgalmazott tárgyak is évről évre egyre több síron jelennek meg. A temetőkben tapasztalható változások az út menti halálhelyjeleknél is megfigyelhetőek.

4.1.1. Fák, bokrok ültetése

A temetőkben Európa-szerte elterjedt szokás fák vagy bokrok ültetése a sírokra vagy a sírok mellé. Ezt a jelenséget - ha ritkábban is - a haláljeleknél is megfigyelhetjük. Példaként említhetjük a gömöri Rozsnyó és Rudna közti útszakaszon álló halálhelyj elet, amely mögé a balesetet követő évben (1995-ben) az elhunyt fiatalember édesapja a helyi evangélikus templom kertjében álló fűzfáról levágott ágat ültetett el. Az ág azóta már egy nagy fűzfává terebélyesedett. Párkányban, az új városi temető közelében vezető 63-as főút jobb oldalán, a temetőhöz vezető bekötőút melletti - az 1999-ben 22 évesen halálos balesetet szenvedett ilj. Kurucz József emlékére létrehozott, kövekkel körülrakott -, a kvázi sírhely kategóriájába sorolható emlékhelyen a kereszt mellé egy kis tujabokrot ültettek el. A fából készült alacsonyabb keresztre egy fóliába csomagolt szentképet is felerősítettek, s tövében egy feketére festett fémtáblán volt olvasható az elhunyt neve, életkora és a halál dátuma. A tuja időközben magasra és terebélyesre nőtt, emiatt ma már sem a keresztet nem látni. Lényegében ma már ez a fa tölti be a halálhelyjel szerepét.

Egyre gyakrabban kerül sor a temetőkben a sírok körüli kisebb-nagyobb terület lebetonozására, kikövezésére, illetve leszórására apró kaviccsal, kövekkel. Ennek elsősorban gyakorlati oka van, hogy az odalátogatóknak csapadékos időjárás esetén ne kelljen sárban álldogálniuk. Természetesen néha bizonyos esztétikai és egyéb megfontolások, valamint mások utánzása is szerepet játszik