Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok

Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja ezt mondaná, és nem szülőföldezne össze-vissza, ha nem szülőföldez­­ne le sem engem, sem mást" (Vida 2006: 3-4). 10.5. Az informálás és az informálódás felelőssége A tannyelwálasztás egész életeket befolyásolhat. A kisiskolások szülei, az egyetemi vezetők és a politikusok, amikor ilyen döntéseket hoznak, általában nem tudják, hogy döntéseik milyen racionálisan várható követ­kezményekkel járnak. Ők „a nép”, akik nem tanultak nyelvészetet, nyelv­­pedagógiát vagy nyelvi tervezést egyetemen. Jó tanácsra szorulnak, olyan információkra, amelyek tudományosan helytállóak, és amelyek a döntések hosszú távú következményeit is megrajzolják. A magyar nyelv­­területen van egy jó példa ilyesmire, az újvidéki Göncz Lajos Tannyelwá­lasztás a kisebbségi régiókban: Útmutató a kisebbségi helyzetű szülők­nek és a pedagógusoknak (2005) című brosúrája, ami közérthetően tá­jékoztat a hozzáadó és felcserélő kétnyelvűségi helyzetről, a felszíni és kognitív nyelvi kompetenciáról, az anyanyelvű és a másodnyelvű (állam­nyelvi) oktatás eltérő következményeiről, és segít a szülőknek abban, hogy mit mérlegeljenek, mielőtt gyermeküknek tannyelvet választanak. Több ilyen füzetre lenne szükség, s főleg arra, hogy ezek el is jussanak minden érdekelt kisebbségben élő magyar szülőhöz. Ez persze nem Göncz professzoron múlik, hanem a magyar politikusokon. A tudósoknak az informálás a felelőssége, a politikusoknak, az egyetemi vezetőknek és a kisiskolások szüleinek pedig az informálódás. A debreceni konfe­rencia Sült galamb? című kötetének kiadásával a somorjai Fórum Intézet - reményeim szerint - olyan helyzetet teremtett, amiben egyre szalon­képtelenebbé válnak azok a magyar politikusok és egyetemi vezetők, akik tannyelvi ügyekben a szakszerűség mellőzésével, csupán politikai céloktól motiváltán döntenek, vagy nyilatkoznak. Kiegészítés (2010) A debreceni tannyelvkonferenciának, a Sült galamb? kötetnek, és a róla rendezett vitaesteknek is szerepe lehetett abban, hogy mára a magyar nyelvű oktatás kizárólagosságát kevesebben szorgalmazzák, s az állam­­nyelv(ek) magas szintű ismeretének szükségességét egyre inkább elis­merik. Attól azonban messze vagyunk, hogy az általános és középisko­lákban, valamint a főiskolákon és egyetemeken olyan, a helyi adottsá­123

Next

/
Oldalképek
Tartalom