Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Magyar anyanyelvi nevelés
Magyar anyanyelvi nevelés ľD „ — Azt mind bészedi-e?-Bé." „Feltétlenül ki kell javítani. (Azt mind beszedi-e?) A válasz pedig lehet: Beszedi, vagy Igen." • Nemrég a Klubrádió riportere egy betelefonáló hallgató „Én is csatlakoznák az előttem szólókhoz...” mondata után háromszoros „-néki -néki -néki’’-kel reagált az élő műsorban (Kálmán 2006). Megjegyzem, hogy 1988-ban a felnőtt magyarországi lakosság 46%-a nyelvtanilag helyesnek ítélte az ilyen „nák-oló" mondatokat, lásd Kontra, szerk., 2003. • Egy egyetemi magyar nyelvészeti tanszéken tanító kollégánk idén (vagyis 2006-ban) is azt köti diákjai lelkére, hogy „A nyelvjárások önmagukban szépek, de nem helyeselhető, ha a médiában használják őket, s az iskolában is a köznyelvet kell tanítani.”7 8 A magyarországi pedagógusok zöme ma is a köznyelvnek oktatásbeli kizárólagos használatán és a nyelvjárási nyelvhasználat szándékos visszaszorításán ügyködik (lásd Kiss 2000: 36). • A magyarországi nyelvművelők s nyomukban az iskolai tanítók és tanárok a felnőtt magyarországi lakosság 92%-ának meg akarják változtatni a nyelvtani helyességgel kapcsolatos ítéleteit és kétharmaduknak a beszédét is meg akarják változtatni (lásd Kontra, szerk., 2003). • 2005 őszén megismételtük 1988-as országos vizsgálatunkat (Kontra, szerk., 2003) egy budapesti mintán (N = 200), de most az is megkérdeztük, hogy Amikor Ön bekapcsolja a rádiót és egy ismeretlen embert hall beszélni, kb. két perc után meg tudja-e ítélni, hogy az illető mennyire okos vagy intelligens? A válaszolók 14,5%-a biztosan meg tudja ítélni, 32%-uk valószínűleg meg tudja ítélni, s 27%-uk talán megtudja ítélni az ismeretlen beszélő intelligenciáját. Vagyis: a budapestieknek közel fele rabja annak az előítéletnek, hogy egy ismeretlen ember intelligenciáját csupán beszéde alapján meg lehet ítélni.8 7 Köszönöm a 2006 tavaszán Szegeden a „Dialectology” órámra járó magyar szakos diákoknak, hogy megosztották velem ezeket az élményeiket. 8 Ezt a vizsgálatot Tardos Róbert, Angelusz Róbert, Lipták Mihály, Szilveszter Andrea és Váradi Tamás jóvoltából végezhettem el. A kutatást támogatta az Oktatási Minisztérium is az OM17542-1/2005. számú megállapodás alapján. A részletes eredmények Kontra (2009a)-ban olvashatók. 82