Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Nelvi jogok, nyelvpolitika

Nyelvi jogok, nyelvpolitika

nül törvények, börtönbüntetés, kínzás, gyilkosság valamint megfélemlítés által [...]

Egy kis nyelv használata burkoltan, közvetett módon, ideológiai és szervezeti eszközökkel is tiltható. Különösen Nyugaton [...] éppen az oktatási rendszerek e pusztítás közvetlen végrehajtói. Mindig vannak olyan óvodák és iskolák, ahol az őslakos vagy kisebbségi gyermekek mellett nem állnak olyan kétnyelvű tanárok, akik hivatalosan használhatnák a gyermekek nyelvét a mindennapi oktatás és az óvodai kommunikáció eszközeként. Ez ugyanaz, mintha megtiltanák a kisebbségi nyelvek használatát »a napi érintkezések során vagy az iskolákban«. Ez a helyzet jellemző a legtöbb bevándorló és menekült kisebbségi közösség gyermekeire Nyugat-Európa összes országában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában éppúgy, mint a legtöbb születő nemzetállam többségében korábban, sőt sokban még ma is.”

15.2. Nyelvi genocídium az oktatásban

A nyelvi genocídium egyik kitüntetett színtere az oktatás, különösen az állami közoktatás. Amikor egy A anyanyelvű kisiskolás csak B tannyelvű iskolába járhat, magyarán amikor egy állam bizonyos polgárait megfosztja az anyanyelven történő iskolába járás lehetőségétől, akkor nyelvi genocídium történik. (Az államok ezt azért tehetik meg könnyen, mert az oktatáshoz való jog emberi jog, de az anyanyelvű oktatáshoz való jog nemzetközi jogi értelemben nem az.)

15.3. Három mai magyarországi példa

Mielőtt bemutatok három hazai példát, le kívánom szögezni, hogy - ellentétben számos magyar politikussal, kormánytisztviselővel és más vélemény-hangoztatóval - messzemenően egyetértek Kaltenbach Jenővel, aki nemrég a következő nyilatkozatott tette: „Magyarországon a kisebbségek helyzete elvileg, a jogi deklarációk szintjén rózsás, de a valóságban lesújtó [...] Elsorvasztottuk ezeket a kisebbségeket, ez a folyamat még a XIX. század második felében és a XX. század első felében nagyrészt bevégeztetett. Ezt Nyugat-Európában jól tudják, de mi nem szeretünk erre gondolni.” (MTI közlemény, 2009. július 23.)

Ha egy kisebbségi szülő választhat a lakóhelyén működő többségi tannyelvű és kisebbségi tannyelvű iskola között, akkor emberi jogi szem-168