Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Hasznos nyelvészet? Mi fán terem, ha terem?

Hasznos nyelvészet? Mi fán terem, ha terem?

vagyok, de engem se tud érdekelni, hogy hányféle határozó van a magyar nyelvben. Akkor meg a gyereket miért érdekelné? Az viszont nagyon tud érdekelni, és a gyereket is, hogy mire jó az nekünk beszéd közben, hogy a magyarban határozót is tudunk szerkeszteni a mondatba.”

(Szilágyi 2002b: 63)

Azok a külföldi és magyar tudósok, akikre hivatkozom, s akiktől idéztem, mind egyetértenek abban, hogy a tudományos kutatások hasznosíthatók, és társadalmilag hasznosítandók is. Vagy hát: hasznosítandók lennének. Úgy gondolom, a nyelvtudományi kutatások sem alábbvalóak, de nem is „magasabb rendűek" más tudományos kutatásoknál, nekik is megvan a társadalmi relevanciájuk, a nyelvészeti kutatások is lehetnek hasznosak, lehet hasznos nyelvészetet is művelni. Nemcsak haszontalant, s nem csak olyat, aminek társadalmi hasznosíthatóságáról maga a kutató sem tud senkit sem meggyőzni.

Ebben a kötetben olyan tanulmányokat raktam egybe, amelyek a nyelvészeti kutatások hasznosíthatóságának kérdéseit járják körbe. Egyetlen kivétellel minden írás a 2000-es években jelent meg először, magyarországi és környező országokban kiadott folyóiratokban, könyvekben. Újraolvasva őket, mindegyikhez hozzáfűztem egy hosszabb-rövidebb kiegészítést, amelyekben az egyes kérdésekhez kapcsolódó friss szakirodalmi utalások és események, eszmefuttatások találhatók. Az egyes írások különféle alkalmakból születtek: van évfordulós tanulmány (a magyar lingvicizmusról, és az Értelmező Szótár szépirodalmi cenzúrázásáról), van olyan írás, amit a közszolgálati rádió egyik határon túli magyarokat gúnyoló műsora váltott ki belőlem, s vannak konferencia előadások is, melyeket Révkomáromban, Újvidéken, Csíkszeredában, Kolozsváron vagy Budapesten tartottam. Az írások témái is sokfélék: több szól a Trianon utáni magyar nyelvváltozatok kérdéseiről, a nyelvpolitikáról, az anyanyelvi nevelés gondjairól, és a nyelvi jogokról is. Az utolsó cikk megszületéséért, melyből megtudhatja az Olvasó, hogy a nyelvhez még a politikusok is értenek, Cseke Péternek külön köszönettel tartozom.

14