Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika hogy egy nyelvművelő műsorban 5 percen át gúnyolják a határon túli magyarokat, mert nem úgy beszélnek magyarul, mint a magyarországi egynyelvű magyarok. Mivel a hallgatóknak szinte 100%-a ilyen (nem tanult nyelvészetet egyetemen), aki csak hallgatta az „Édes anyanyelvűnket a közszolgálati rádióban?, azt tudta meg belőle, hogy a határon túli magyarok romlott, érthetetlen magyart beszélnek, talán nem is elég jó magyarok (részletesen lásd a 8. fejezetben). 12.2. Mire jó a nyelvészet? A nyelvtudománynak sokkal több társadalmi haszna lehetne, mint amenynyi ma van, akár külföldön, akár itthon. Nagyon sok nyelvtudományi szakismeret, ellenőrizhető kutatásokkal igazolt tudás hever parlagon. Ennek következtében a magyar társadalmi kommunikációban, a közoktatásban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben és sok más területen sokkal több bajjal küszködünk, mint amennyi elkerülhetetlen lenne. A magyar nyelvtudomány által felhalmozott tudományos ismeretek parlagon hevertetése, az, hogy a közigazgatásban, az egészségügyben, igazságszolgáltatásban s máshol ezeket az ismereteket nem hasznosítják, közvetlen és forintban mérhető nagy károkat okoz. Mindannyiunknak. Ezért elsősorban a magyarországi politikusokat terheli felelősség. Mondhatnám, hogy a mi politikusainkat, de ha nem veszik zokon, nekem nem politikusom például az a miniszter, aki szerint a direkt gazdasági hasznot nem hajtó akadémiai kutatóintézeteket a földdel kell egyenlővé tenni. Részben ilyen a Nyelvtudományi Intézet is, legalábbis annak, aki közgazdaságilag is elég műveletlen. Hogy mire lenne jó a magyar nyelvészet, azt egyetlen példával szeretném csak illusztrálni. A magyar jog szerint a szabad bizonyítás elve alapján egy védőügyvédnek lehetősége van arra, hogy nyelvészeti szakvéleményt tárjon a bíró elé, amikor a bíró összekeverni látszik két állítást, nevezetesen (l)-et és (2)-t: (1) A vádlott más útlevelével lépte át a magyar határt. (2) A vádlott másik útlevelével lépte át a magyar határt. 2 Balázs Géza (2005: 165) szerint az „Édes anyanyelvűnk" a Kossuth rádió 10 leghallgatottabb műsora közé tartozik. 140
