Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
12. Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika* 12.1. Bevezetés Maróth Miklós osztályelnök úr felkérése váratlanul ért, s különösen az általa megjelölt téma volt szokatlan („nyelvpolitikai kérdések”). Emberemlékezet óta (de legalább is az én nyelvész-emlékezetem óta, tehát bő 30 éve) nem hangzottéi előadás a Magyar Tudományos Akadémián, aminek a címében együtt szerepelt volna nyelvtudomány és politika. Igaz, Herman József és Imre Samu (1987) „Nyelvi változás - nyelvi tervezés Magyarországon” című akadémiai előadása közelítette a nyelvpolitikát. Herman József két évvel korábban a Kritikában publikált egy „Nyelv, állam, politika” című, a maga korában a magyar nyelvészek közt szinte apokrif tárgyúnak számító tanulmányt (Herman 1985) is, de mindezzel együtt a magyar nyelvészetre a politikai vonatkozások kerülése, a politikai állásfoglalásoktól való tartózkodás volt jellemző. Úgy érzékelem, ma is nagyrészt ez a helyzet. Ez szerintem nem járul hozzá alacsony presztízsű tudományunk társadalmi megbecsüléséhez, de ahhoz sem, hogy a nyelvészek segítsék a sötétben botorkáló magyar politikusokat. Nem azt állítom, hogy nem volt magyar nyelvész, aki a nyelv és a nyelvtudomány fontos politikai vonatkozásaival ne lett volna tisztában. Hermannal egy időben, vagy őt talán kissé meg is előzve, Szépe György biztosan tisztában volt a nyelv politikai s így mindannyiunk életét lényegesen befolyásoló vonatkozásaival (lásd Szépe 1984, legújabban 2001). De a magyar nyelv és az oktatáspolitika összefüggéseit fél évszázaddal korábban tisztán látta már Papp István (1935) is és Karácsony Sándor (1938, 1985) is. Az újabb írások közül említést érdemel Lengyel Zsolt (2001) is. * VI. *Előadásként elhangzott az MTA I. osztályának „Tudományszakjaink felelőssége" címmel rendezett ülésén 2005. november 7-én. Eredetileg megjelent: Alkalmazott Nyelvtudomány VI. évf. 1-2. szám (2006): 177-185. 137