Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Pék László: A fiatal nemzedékek nevelése - versnyképes iskolák, korszerű pedagógiai módszerek
Pék László Magániskolák A magániskolák létrehozása elsősorban a szaktanintézetek tekintetében járt eredménnyel, hiszen ez az iskolatípus volt legkevésbé kiépítve és leginkább kitéve az asszimilációs hatásoknak. A kezdeti nehézségek után mára a garantált normatív támogatás gazdaságilag stabilizálta az iskolák helyzetét. A magániskolák létrejöttében az alapító forrásai mellett a magyarországi támogatások jelentős szerepet játszottak. Megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni a szórványterületek iskoláinak működtetését, a kollégiumi lehetőségek megteremtését. Egyházi iskolák A rendszerváltást követően több településen magyar tanítási nyelvű egyházi (mind katolikus, mind református) alap- és középiskolák alakultak, melyek többsége máig a nemzetiségi oktatási rendszer szerves részét képezi. A katolikus egyház Nagycsalomján, Óváron, Ipolyhídvégen, Kelenyén, Paláston, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Gútán, Ipolyságon, míg a református gyülekezetek Érsekkétyen, Vajánban, Alistálon, Martoson, Rimaszombatban nyitott alapiskolát, illetve nyolcéves gimnáziumi osztályt. Az iskolák többsége alsó tagozatos kisiskola, melyek enyhítették a szórványterületek iskoláinak hiányát. Az egyetemi oktatás hatása a közoktatásra A komáromi Selye János Egyetem létrehozása és a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának működése kedvező hatással van az alap- és a középiskolák mindennapjaira, egy közösség számára jelentenek a kultúra és a tudomány terén fejlesztési perspektívát. A pedagógusképzés területén a megfelelő szakmai színvonal biztosítása, a gyakorlóiskolákkal való együttműködés kiépítése, a diáktudományosság serkentése és az akkreditált pedagógus-továbbképzések elindítása további fejlesztési lehetőségeket rejt. A középiskolák végzőseinek továbbtanulási céljait figyelembe véve kellene tisztázni a szakok nyitásának kérdését, folytatni a tanszékek akkreditációját, tisztázni a munkamegosztást az egyetemek és a karok között. A magyar iskolák diáklétszámainak alakulása A multikulturális környezetben, mindennapi érintkezéseinkben a két- és többnyelvűség szükségszerűséggé vált. Anyanyelvűnk közéleti használatává nak lehetőségével élnünk kell, viselkedési mintákat kell kialakítanunk, jobsîg ban meg kell becsülnünk az örökségül kapott kulturális kincset. Sajnos szembesülünk kisebbségi közösségünk népességének fogyásával, a szüle-
