Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai a kilencvenes évektől napjainkig, különös tekintettel az ezredforduló utáni évekre
34 Gyurgyík László számát. Ezeket az ún. várható adatokat találjuk táblázatunk második részében. Mint láthatjuk, a születések és a halálozások várható száma meghaladja regisztrált számukat, de az eltérés igen magas. A várható születések száma 1,5%-kal, a várható halálozások száma viszont 19%-kal magasabb a regisztráltnál. Meghatározó, hogy mindkét évtizedben mintegy 10 000 fővel volt magasabb a természetes fogyás mértéke a várható adatok alapján, mint a regisztrált adatok alapján. Ebből következik, hogy visszamenőleg is, azaz a kilencvenes évekre vonatkozólag is korrigálnunk kell a magyarságfogyással kapcsolatos korábbi feltevéseinket. A regisztrált adatok alapján 1991-ben a magyar lakosság 437 fős természetes szaporodást mutatott ki, a várható adatok szerint viszont már 463 fővel fogyatkozott a számuk. 2001-ben a regisztrált adatok szerint 1333 fős, a várható adatok alapján 2149 fős természetes fogyás volt kimutatható. Mindezek ismeretében módosítanunk kell azt a korábbi feltevésünket, hogy a magyar lakosság természetes fogyása a kilencvenes évek közepén vette kezdetét, a fogyatkozás vélhetőleg jóval korábban, a nyolcvanas évek végén elkezdődött. A két utolsó népszámlálás közötti időszakban (1991 és 2001 között) a regisztrált adatok alapján kimutatott természetes fogyás értéke meghaladta a 2000 főt, a tényleges fogyás ettől kissé alacsonyabb volt, mivel a magyar lakosság vándorlási egyenlege a vizsgált időszakban mintegy 600 fős többletet mutatott ki.8 A várható adatok alapján a kilencvenes években a természetes fogyás jelentősen magasabb volt, értéke 120 000 körül mozoghatott. 1991 és 2001 között a népszámlálási adatok alapján kimutatott 47 ezer fős magyar népességcsökkenésből a természetes fogyás az előző években feltételezettnél sokkal nagyobb szeletet hasított ki, ezért az asszimiláció a korábban feltételezettnél kisebb mértékben járult hozzá a korábban kimutatott magyarságfogyáshoz, de továbbra is a magyarságfogyás meghatározó összetevőjét adta. Megfigyelhetjük, hogy a nemzetiségváltás a kimutatott fogyás 60,2%-át, a természetes fogyás 25,5%-át, a rejtett migráció 4,7%-át, végül a népszámlálás során nemzetiség szerint ismeretlenek közül a magyarok aránya mintegy 9,6-át tette ki. 8 A regisztrált adatok alapján 1991-2000 között a magyarok tényleges fogyása 1520 fő volt.
