Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Hrubik Béla: A kisebbségek helyzete az állam életében, érdekérvényesítő lehetőségek Szlovákiában és nemzetközi szinten
Egyértelmű választ szeretnék kapni arra a kérdésre is, hogy a szlovákiai magyarság egyes szervezetek és egyének által sokat bírált önrendelkezési jogának kivívása (lásd kijöttek a csontvázak a szekrényből), valamint a jelenlegi jogállásunk között - mely maximum a teljes beolvadásunkhoz és önfeladásunkhoz vezet hosszú távon - van-e a szlovákiai magyar civil érdekvédelemnek, értelmiségnek, politikának bármilyen más megvalósítható, a többségi társadalommal is elfogadtatható alternatívája, mely egy európai értékrend alapján értelmezett átlagos, megnyugtató kisebbségi léthez vezethet: a jelenlegi törvényi keretek, melyek a kisebbségi jogokat állami és európai szinten garantálják vagy garantálniuk kellene. A Szlovákiában élő nemzeti közösségek, kisebbségek és etnikai csoportok jogait elsősorban az ország legmagasabb jogi dokumentumának, az alkotmánynak kell szavatolnia. Az a tény azonban, hogy a szlovák alkotmány úgy kezdődik:,,Mi, a szlovák nemzet...”, sok mindent elárul a szellemiségéről és az itt élő többi, nem szlovák polgárjogegyenlőségéről. Részlet a Szlovák Köztársaság alkotmányából: 33. § A nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásból senkinek semmi hátránya nem származhat. 34. § 1. A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állampolgárok számára az alkotmány szavatolja a sokoldalú fejlődést, elsősorban azt a jogot, hogy a kisebbség vagy a csoport más tagjaival együtt fejlesszék saját kultúrájukat, továbbá az anyanyelvű információszerzés és tájékoztatás jogát, a nemzetiségi egyesületekben való egyesülési jogot, a közművelődési és kulturális intézmények alapításának és fenntartásának jogát. A részleteket törvény szabályozza. 2. A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek törvényben szabályozott módon az államnyelv elsajátításának jogán kívül az alkotmány szavatolja: a) az anyanyelvű művelődés jogát, b) anyanyelvűknek a hivatalos érintkezésben való használatának a jogát, c) azt a jogot, hogy a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ügyeinek intézésében részt vegyenek. 3. A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok jelen alkotmányban szavatolt jogainak gyakorlása nem vezethet Szlovákia szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetéséhez, sem pedig a lakosság többi részének diszkriminálásához. További törvények, melyek szorosan kapcsolódnak a kisebbségekhez pozitív vagy negatív értelemben: Il A kisebbségek helyzete az állam életében...
