Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
98 Tóth Péter—Mezei István ment nagyarányú fejlődése jócskán rányomta bélyegét a Csallóköz falvaira is. A nemzetiségi megoszlás ebben a sávban is a magyarok döntő többségét jelentette, azonban ez a helyzet az utóbbi pár évben megváltozni látszik. A hirtelen megugró pozsonyi ingatlanárak miatt nagyarányú beköltözés tapasztalható a kisebb településeken, de Dunaszerdahelyen is. (Ez a kiköltözési hullám érte el a magyar oldalon Rajkát is.) A kiköltözők nagy hányada szlovák származású. Ez a folyamat felkészületlenül érte a szlovákiai magyar településeket. A korábban nagyarányú magyar többséggel rendelkező határ menti falvak egyfajta nemzeti térvesztésnek érzik az elszlovákosodást. A szlovákiai oldalon elhelyezkedő települések szintén nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy nemzetiségi öntudatukat megőrizzék, munkálkodásukat azonban nem segíti úgy a magyar oldali települések kitüntetett figyelme, mint a Hídverő települések esetében. Regionális szervezetet hoztak létre az önkormányzati törvény létrejötte után Csallóközi Városok és Falvak Szövetsége néven. A nemzeti öntudat és a lobbierő elérése érdekében tudatosan tágították a beszervezett települések listáját, hogy a magyar érdekek megfelelő képviselete biztosított legyen. A párhuzamos magyarországi hasonló kistérségi szerveződés a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége. A két szervezet között a kapcsolat azonban nem állandó és nem is olyan gyümölcsöző, mint a Hídverő-települések esetében. A másik — mindig Pozsony nyomában járó - nagy központ a 240 ezres lélekszámú Kassa, mely város nagy szorgalommal és leleménnyel már időben elkezdte kiépíteni nemzetközi repülőterét. Most épül az információtechnológiai ipari parkja, ahová a Miskolci Egyetemről is várják a diplomásokat, mint képzett alkalmazottakat. Tervezik a kassai vasműtől a villamosvonal meghosszabbitását Szepsiig (kb. 40 km), hogy a munkavállalók ingázását megkönnyítsék. Az Ungvár irányába tervezett autópálya Ukrajnával fogja összekötni a települést, így a vasgyártáshoz szükséges érc szállításán kívül egyéb termékek is nagyobb mértékben fognak a jövőben a városba áramlani. Kassa vonzó hatását a tőle északra 20 km-re fekvő 70 ezresre növesztett, egyre jelentősebb gazdasági erővel bíró Eperjes felé sugározza. így a Pozsonytól északra induló hosszú várossáv keleten is kezd bővülni. A Duna mentén Győr és Esztergom között a magyarországi városok építik ki vonzási területüket. A napi-heti ingázással nagy létszámú munkavállaló jár át a városok üzemeibe, illetve a Dunán áttelepülő vállalkozások székhelyei ezek a városok. Ez a munkamegosztás hosszú múltra tekint vissza. Az mondható, hogy a teljes szlovák-magyar határszakaszon a legszorosabb és legsokrétűbb önkormányzati kapcsolatok itt találhatók, ahol az átjárást nagyban nehezíti a természeti határ, a Duna. A folyó szétválasztotta, de egyben össze is kötötte az itt élőket. Általánosságban elmondható, hogy a történelem folyamán a Duna két partja folyamatos gazdasági interakcióban volt egymással, ami a jobb part ipari betelepítettségéből, illetve a bal part mezőgazdasági jellegéből fakadt. A két oldal gazdasági irányultsága jól kiegészítette egymást. Mátyusföld évszázadok óta gyümölcs- és zöldségtermelő kis falvairól volt híres, míg a túlpart, kicsit nagyzolóan, de a lényegi jellemzőket megragadva, a magyar Ruhr-vidék nevet kapta. 1920 előtt a Dunának ez a szakasza a folyó mindkét partján településekkel rendelkező Komárom és Esztergom vármegyékhez tartozott. A vármegyék településeit a mindenhol megtalálható révszolgáltatás és a hidak (Párkány-Esztergom és Komárom- Szőny) kötötték össze. A történelmi kapcsolatok az 1920-ban meghúzott határokkal nem szakadtak meg, azonban a Duna határfolyóvá tétele nagyban korlátozta a két part településeit a mozgásban. 1945 után a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás lehetősége tovább romlott, amit jól mutat, hogy az átjárhatóság is nagyban leszűkült a komáromi híd kishatár forgalmára, illetve a Párkány és Esztergom közötti kompforgalomra. A rendszerváltás
