Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai... 93 Diplomáciai megoldások A magyarországi megyei önkormányzatoknak diplomatikusan kell közeledniük a szlovákiai partnerhez. A kapcsolatfelvétel könnyebbé válik, ha az első lépések angol nyelven történnek. A találkozások sűrűsödésével aztán kezdenek előtűnni a magyarul tudó, majd a magyar munkatársak. Megakad viszont a tárgyalások menete, ha a kialakult bizalmi viszonyt ápoló munkatárs más munkahelyre megy dolgozni. A külkapcsolatok esetében nagyon fontos a személyes ismeretség. Közvetitő szerepet tölt be a megyei önkormányzat a különféle szervezetek között. Példa erre az útépítés ügye. Szlovákiában a megyei önkormányzatokhoz tartoznak a II. és a III. jelű közutak, tehát a megyéknek saját tulajdonú útjaik vannak. Ezzel szemben Magyarországon csak a településhatáron belüli utak tartoznak a települési önkormányzatokhoz, de a települések közötti utak már állami tulajdonúak. A közútkezelő szervezetek tehát Szlovákiában a megyékhez tartoznak, Magyarországon pedig egy államigazgatási dekoncentrált szervezethez. A megyei önkormányzatok a mostani határon átnyúló együttműködésben csak támogatni, befolyásolni tudják az útépítést, szervezéssel, tárgyalásokkal, mert nincsenek döntési helyzetben. Ennek megfelelően az Interreg IIIA 2004-2006 időszakában az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság pályázott (jogutód: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ - továbbiakban: KKK). Az eljárás a következőképpen zajlott: a megyei önkormányzat megtárgyalta a Kassa megyei önkormányzattal, hogy a „történelmi átkelők” revitalizálása történjen meg. Ezt követően a megyei önkormányzat a dekoncentrált szervhez fordult, kérve, vegye tervei közé ezeket az átkelő szakaszokat. A tervezést a MÖK szorgalmazta, el is készültek, de csak a magyarországi oldalon. A megyei önkormányzat feladata most az, hogy figyel. Ha a szlovákiai oldalon is elkezdik a tervezést, akkor ismételten elkezdik a tevékenységek összehangolását a szlovákiai megyei szervezet és a magyarországi dekoncentrált szerv, a KKK között. Diplomáciai tevékenységnek minősíthetjük, hogy a szlovák fél elfogadta a Csemadokot partnernek. Ezt úgy sikerült elérni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Besztercebánya megye megállapodtak abban, hogy a szlovák kisebbség és a magyar kisebbség együttműködését támogatják, de Szlovákiában nincs kisebbségi önkormányzat, ezért elfogadták a Csemadokot. A közös programban a fő szervező szerepét a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovák kisebbségi önkormányzat fogja játszani. Az együttműködés érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén MÖK elnöke együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Csemadok országos elnökével 2007 áprilisában, így a két szervezet hallgatólagosan hasonló jogállásúvá vált. A megyei önkormányzatoknak szembesülniük kell a változó szlovákiai politikai környezettel. A 2006-os kormányváltás óta eltűntek a korábbi kapcsolatokat biztosító magyar nemzetiségű hivatalnokok. Újból az észak felé húzó szlovák érdekek kerültek előtérbe, háttérbe szorítva a dél felé irányuló magyar igényeket. Ez különösen Besztercebánya esetében figyelhető meg, mert a megyeközpont földrajzilag túlságosan is északra van, a magyar-szlovák határ menti kapcsolatok fejlesztése már kívül esik szemhatárukon. A szlovák politika a nagy, az országos autópálya-rendszer kiépítésén fáradozik, ezért a magyar szempontból fontos, falvak közötti néhány kilométeres rövid és többed rendű utak felújítása már nem áll érdeklődésük középpontjában. Együttműködési megállapodások Nógrád—Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Besztercebánya—Kassa megyékre vonatkozó négy megyés fejlesztési stratégia még nem készült, pedig erre nagy szükség lenne elsősorban a tennészet védelme érdekében. Ezen a határszakaszon igen jelentős az érzékeny te
