Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
88 Tóth Péter—Mezei István figyelmet. Nem lettek előnyökkel bíró jogalanyok, nem kaptak törvényi támogatást. így csak egy próbálkozás voltak annak a feladatnak a megoldására, amit a határ menti együttműködés jelent. A határ menti együttműködések európai gyakorlata újabb jogi formát eredményezett, ez az európai területi együttműködési csoportosulás. Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) 2006 júliusában hozta meg az Európai Parlament és a Tanács az 1082-es számú rendeletét az európai területi együttműködési csoportosulásról. Ez az együttműködési forma válasz volt azokra a nehézségekre, amelyek például az eurorégiós együttműködésekben akadályozták a közös és eredményes munkát. Kiküszöbölni szándékoznak a jogbizonytalanságot a csoportosulás jogalanyiságának elismerésével. Önállóságát kívánják növelni azzal, hogy ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezhet, személyzetet foglalkoztathat, és bíróság előtt eljárhat. Mozgásterüket növeli, hogy nemcsak a közösségi alapokra számíthatnak programjaik tervezésekor, megvalósításakor, hanem ettől függetlenül a saját országuk nemzeti vagy területi forrásaira is, de akár saját erejükre is, bármilyen más hozzájárulás nélkül. A csoportosulások tagjai lehetnek: tagállamok, regionális és helyi hatóságok, egyéb közjogi intézmények, amelyeknek a körét a rendelet szabályozza. Az európai területi együttműködési csoportosulás első ízben teszi lehetővé, hogy a különböző tagállamok hatóságai a nemzeti parlamentek által ratifikált nemzetközi szerződések nélkül működjenek együtt. Mindazonáltal a tagállamoknak jóvá kell hagyni a leendő tag részvételét a csoportosulásban, csakúgy, mint annak hatáskörét és feladatait. Egy csoportosulást létrehozó egyezmény értelmezésére és végrehajtására annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található. A tagállamok szuverenitásának védelmét szolgálja, hogy a csoportosulás által hatóságként gyakorolt hatáskörök nem érinthetik a rendőrségi és szabályozói, azaz törvényhozói hatásköröket, nem láthatnak el igazságügyi és külpolitikai feladatokat. A csoportosulás feladata a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése (Pintér 2007). A rendelet kötelezi a tagállamokat, hogy tegyék meg a végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és hozzák meg a rendelet hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket. A rendelet 2007. augusztus 1-jétől teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Nemzeti rendelkezések előzetes elfogadása nélkül is lehet csoportosulásokat létrehozni. Magyarország 2007 júniusában fogadta el a törvényt, Szlovákia 2008 februárjában, de a köztársasági elnökük nem írta alá. A határon átnyúló fejlesztési programok, gazdasági és társadalmi együttműködések keretei alapvetően megváltoznak 2008-tól. Egyrészt a schengeni belső határok megszűnésével a gazdasági kapcsolatok erősödnek, új együttműködési modellek jönnek létre. Másrészt az együttműködési csoportosulást szabályozó rendelet várható hatásaként esély van a határ két oldalán lévő kistérségek szerves, egybefüggő fejlesztésére a határon átnyúló vidékfejlesztési programok megvalósításával. Az EGTC rendelet értelmében az együttműködő csoportoknak képesnek kell lennie az EU által társfinanszírozott együttműködési programok (ERFA, Strukturális Alapok) és az állami vagy regionális/megyei/járási szinten kezdeményezett programok végrehajtására. E tekintetben a menedzsment feladatokat ellátni képes mikrotérségi munkaszervezetek felkészítése elsődleges fontosságú, mert csak így nyílik lehetőség arra, hogy az együttműködő települések valós igényeinek megfelelő területi együttműködések és programok meg is valósuljanak. Magyarországon az első csoportosulás 2007. január 27-én Fehérgyarmaton jött létre.
