Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai... 81 legesen és időlegesen valósították meg eredeti tervüket. Ezt szolgálta a deportálás, az állampolgárságtól való megfosztás, a lakosságcsere, a reszlovakizálás, vagy a nem kívánatos személyek egyszerű kiüldözése. A kommunista diktatúrák létrejöttével konszolidálni kellett a két ország közti kapcsolatokat a népek barátsága és testvérisége jegyében, ezért a magyarok asszimilálásának máig tartó fő célja a tudat és a nyelvhasználat csehszlovakizálása, napjainkban szlovakizálása lett. E célnak az elérésére a társadalom életének minden területén találunk nyílt vagy rejtett módszereket az iskoláktól kezdve a munkahelyekig, mely módszerek segítségével újabb és újabb hullámok erőltetik az asszimilációt. A második világháború utáni erőszakolt határon átjárást a teljes mozdulatlanság és szigorú határőrizet váltotta fel. Egészen az 1960- as évekig még látogatóba sem lehetett menni a testvéri országba, csak a pártállam hivatalos kapcsolatrendszerén belül. Ezekben az években alakult ki a pártközpontok által engedélyezett és ellenőrzött együttműködés modellje. Az 1960-as évek után ez a modell adott egyre több lehetőséget a gazdasági kapcsolatokra, például a mezőgazdasági gépcserére, lazítva közben az ellenőrzés szigorúságán. Az 1980-as évektől kezdve fokozatosan a két ország közötti árkülönbség lett az átjárás szabályozója. Elsősorban a benzin árának változásához igazodott a most már turizmusnak nevezett forgalom. Az 1990-es rendszerváltozás sem változtatott ezen az állapoton, csak felerősítette a bevásárló turizmust, mert kezdetben éveken át Magyarország jobb áruellátása vonzotta a szomszédos országok lakosait a magyarországi üzletekbe, míg Cseh/Szlovákiába az olcsóbb benzin a magyarországiakat. A határ menti kapcsolatok az önrendelkezés jegyében Az 1990-es rendszerváltás mélyebb értelme, a szovjet uralomtól való megszabadulás, a kommunista politikai rendszerből, a diktatúrából való kiszabadulás és a demokratikus viszonyok újraszervezése lehetővé tette az önkormányzati rendszer újraformálását. A helyi érdekek és célok megfogalmazásának, tettekre váltásának lehetősége az országok közti kapcsolatok minőségét is új szintre emelte. A fokozatosan kiépülő, megszerveződő, hálózattá váló és egyúttal intézményesülő határ menti kapcsolatrendszer kifejezi a határ menti népesség akaratát. Az egyének célja, határokat átlépő mozgásigénye és az intézmények cselekvése kezd összehangolódni, az intézmények célja és cselekvése kezdi kifejezni az egyének céljait, akaratát. A népesség szándékainak ez az intézményesült kifejeződése adja a közelmúlt történéseinek legfőbb értelmét. Az intézmények feladata a diktatúrákban a felsőbb politikai akarat közvetítése, a kiadott törvények, rendeletek, utasítások végrehajtása, lakosságra kényszerítése. Ezzel szemben a jól működő demokráciákban az intézmények feladata pont ellenkező - épp a népképviselet választások útján megvalósuló rendje miatt - a népakarat átvitele az intézmény működési rendjébe, illetve a népakarat továbbítása a törvényhozó szervezet felé. Ennek a folyamatnak a bontakozását láthatjuk a határ menti kapcsolatrendszer új, feléledő szakaszában, több lépcsőben, különösen a 2007. decemberi határnyitás óta. Az intézményeket mozgató népakarat fő ösztönzője az az elfogadhatatlan hátrányos helyzet, amit a határ miatt a határ mentén élőknek el kell szenvedni. Ebben a tekintetben ennek a nagyon hosszú, 670 km-es határnak több szakasza van, amelyek egymástól lényegesen különböznek. A Pozsony körüli határszakasz, amely kezd betagozódni a Bécs- Pozsony—Győr régióba, igazi agglomerációs területté kezd válni. Itt a határ már arra szolgál, hogy a kedvezőbb lehetőségeket biztosítsa az igényesebbeknek, azaz elhatárolja a zsúfoltságot és a kényelmet. A drága pozsonyi lakásokból a zsúfoltság elől menekülő szlovák állampolgárok az olcsóbb rajkai családi házakban az életmódjuknak jobban megfelelő
