Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
Társadalmi kapcsolatok és attitűdök... 69 A kérdést kapcsolatonként is megvizsgálhatjuk. A válaszok alapján megadhatók azok a megoszlási adatok, amelyek azt mutatják, hogy akik rendelkeznek egy adott típusú kapcsolattal a határ másik oldalán, azok körében mekkora az aránya azoknak, akik kizárólag csak ilyen jellegű kontaktusformával rendelkeznek, tehát a hálózatuk egy komponensű, homogén (8. táblázat). A célunk kettős: 1) annak bemutatása, hogy melyik kapcsolatfonna hajlamos a leginkább a „homogenizálódásra”, 2) és milyen az eltérés a határ két oldalán ezekben a homogenizálódási tendenciákban. Egyértelműen látható, hogy a magyar válaszokban mindegyik kapcsolatformánál magasabbak a megoszlási értékek. A leginkább a munkával összefüggő' határ menti relációk hajlamosak az egyoldalúságra. Azon magyar oldali válaszadók körében, akiknek van Szlovákiában munkatársi kapcsolata, a 68%-uknál emellett más kötésforma nem is fordul elő. Ezzel ellentétesen az üzleti kapcsolatok és a baráti viszonyok sok esetben más összeköttetések mellett, azok okaként vagy eredményeként formálódnak csak ki (itt csak megközelítőleg egyharmados azok aránya, akik más jellegű kontaktusokkal nem rendelkeznek). A szlovák válaszokban ilyen mértékű homogenizálódási hajlam nem figyelhető meg, bár az látható, hogy a leginkább a rokoni és ismerősi kapcsolatok nem „vonzanak”, nem kötnek magukhoz más interakciós csatornákat. Például a szlovák mintában 350 olyan lakos szerepelt, aki beszámolt rokoni kapcsolatról a határ túloldalán. Ennek a csoportnak a 42%-a másfajta kapcsolattal nem rendelkezik, kizárólag rokonival. A kapcsolatrendszerek alapvető jellemzőinek áttekintése során a személyes kapcsolathálózat nagysága is elemezhető. A kérdőívben külön megbecsültettük azoknak a személyeknek a számát a határ másik oldalán, akikkel valamilyen típusú kapcsolata volt a válaszadónak. Ezekből az értékekből lehet felépíteni a teljes kapcsolatrendszer nagyságát (9. táblázat). A határzónában élők átlagosan 18 személlyel állnak kapcsolatba a másik oldalon. A kiugró értékek miatt a medián jóval alacsonyabb: átlagosan nyolc személy jöhet szóba. Természetesen a két oldal adatai jelentősen különböznek egymástól. A szlovák mintában 75%-kal nagyobb a lakosság kapcsolatrendszere (a mediánnal számolva is 66%-os az eltérés). Ez azt jelenti, hogy egy átlagos dél-szlovákiai határzónában élő lakos, ha nem izolált, akkor legalább 10 emberrel áll kapcsolatban Magyarországon. Ugyanez a magyar oldalra is érvényes, csak a kapcsolatrendszer nagysága 6 fős. A maximum értékek rávilágítanak az átlag és a medián jelentős különbségének hátterére. A felmérésbe bekerültek olyan lakosok is, akik összesen akár 200-300 személlyel is tartják a kapcsolatot a határ másik oldalán. 8. Táblázat. A homogén kapcsolatrendszerrel rendelkezők aránya kötéstípusonkén Akinek van... kapcsolata, az... Magyarország (%)Szlovákia (%) kizárólag rokoni kapcsolattal rendelkezik (N=126; és 350 fő) 59,5 42 kizárólag baráti kapcsolattal rendelkezik (N=86; és 244 fő) 37,2 11,9 kizárólag ismerősi kapcsolattal rendelkezik (N=107; és 275 fő) 49,5 25,8 kizárólag munkatársi kapcsolattal rendelkezik (N=22; és 41 fő) 68,2 12,2 kizárólag üzleti kapcsolattal rendelkezik (N=ll; és 25 fő) 36,4 8 Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
