Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
A határtérség térszerkezeti jellemzői 21 ség szempontjából önmagukban nagy jelentőséggel nem bírnak. Maga a határ átlépése ma már nem jár időveszteséggel, így a határ korábbi, forgalmat megállító hatása sem jelentkezik. Ezek a pályák ugyanakkor nagy jelentőséggel bírhatnak a határtérségek megközelíthetősége szempontjából, ami egyéb más tényezők jelenléte esetén a szerzett periférikus helyzet oldását eredményezheti. A közlekedési hálózat másik fontos szintjét a határtérség belső feltárását elősegítő hálózati elemek alkotják, amelyeknek határon átnyúló integrációja gyakran nehezebben valósul meg, mint a nagy tengelyeké. A határtérségen belüli térszerkezet egyik legfontosabb alakítói ezek az utak (de ide tartoznak még a hidak, kompok, tömegközlekedési vonalak), hiszen a központok (a határ másik oldalán elhelyezkedő központok) megközelíthetőségét befolyásolják. Mindezek alapján rajzolódnak ki azok a mozgások, interakciók, amelyek a határtérségek belső hálózatát, integrációját kialakítják. Ezek száma, intenzitása, iránya adja meg számunkra a határtérségi integráció alapvető típusait, amelyek alapján meghatározhatjuk az egész határtérség alapvető belső struktúráját. Ezeket a típusokat kiválóan bemutatja Martinez modellje (Martinez 1994, 7), melyre munkánk során támaszkodhatunk (1. ábra).- Az elidegenedett határtérségek között feszültségek jellemzők, a határ zártnak mi 1 nősíthető, és az interakciók a két terület között teljesen vagy közel teljesen hiányoznak, s mindkét állam idegenként, ellenfélként ismeri el a másik felet. Magyarországon ilyen szituáció csak nagyon rövid ideig és részlegesen állt fenn, a két világháború között a kisantant államokkal szemben, valamint az ötvenes években a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv határ viszonylatában. A lakosság ekkor sem ismerte el idegenként a másik oldalt, ez a magyar határok sajátságos történetéből adódik. — Az egymás mellett létező országok között a helyzet pillanatnyilag stabil, a határ némileg nyitott, s lehetővé teszi a kétoldalú nemzeti kapcsolatok fejlődését. A két ország lakosai amolyan eseti ismertség szintjén érintkeznek egymással, de a határos országok csak zárt együttműködéseket fejlesztenek egymással. Erre példa az osztrák-magyar határ a szocializmus időszakában.- A kölcsönösen együttműködő határtérségek esetében a két ország közötti stabilitás a jellemző. A gazdasági és társadalmi komplementer körülmények elősegítik az interakciók fejlődését, a határtérség területi bővülését. A határos országok baráti és kooperatív kapcsolatok kialakítására törekednek. A kilencvenes években a magyar határok mentén a háborús országok kivé-1. Ábra. Interakciók a határ menti térségekben Egymás mellett lé tezó határ térségek Kölcsönöse a együttműködő ha tár térségek Integrált ha tártér ségek Forrás: (Martinez 1994, 7).
