Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
HARDI TAMÁS A HATÁRTÉRSÉG TÉRSZERKEZETI JELLEMZŐI BEVEZETŐ A szlovák-magyar határ 679' kilométeres hossza változatos természeti-társadalmi környezetet vág ketté. Nem beszélhetünk általában szlovák-magyar határtérségről, hiszen alföldektől hegyvidékig, nagyvárosi agglomerációktól városhiányos perifériákig több, eltérő jellegzetességekkel bíró területet fedezhetünk fel vizsgálataink során. Megfigyelhetjük azt a törvényszerűséget, hogy a határ mindkét oldalán a gazdasági-társadalmi fejlettségben egy nyugat-kelet irányú lejtő létezik. A határtérség fejlettségbeli különbségeire rányomja a bélyegét az a tény, hogy valaha egy államalakulathoz tartozott. Az 1920. évi trianoni békeszerződésben a határt elsősorban gazdasági, katonai-stratégiai és közlekedésföldrajzi szempontok figyelembevételével jelölték ki (Hevesi-Kocsis 2003). így a mindennapi élet szervezése szempontjából oly fontos lakossági kapcsolatok hálózata, a településhálózat szempontjai, illetve az etnikai szempontok háttérbe szorultak. A határtérség Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő területétől, Bécs vonzáskörzetétől a nagyrégió peremvidékéig húzódik. A szlovák-osztrák-magyar hármashatár vidék, kiegészitve a dél-cseh területekkel egész Európa egyik legdinamikusabb térsége. Itt elsősorban Bécs, de ma már Pozsony központi funkciói is építik határon átnyúló vonzáskörzeteiket, egybekapcsolva olyan térségeket, amelyeket alig két évtizede még világrendszerek határa választott el egymástól, de korábban egy államalakulathoz, az Osztrák- Magyar Monarchiához tartoztak. Az egykori birodalom e centrumtérségének fejlődési potenciáljára már a kilencvenes években felhívta a figyelmet Gorzelak, amikor a „közép-európai banán” részeként határozta meg azt {Gorzelak 1995; Rechnitzer 1998). Ez a Gdansktól Prágán át Budapestig húzódó nagytérségi fejlődési tengely magába olvasztja határtérségünk nyugati szakaszát, míg keleti felén ez a dinamika nem, vagy csak lokálisan, mérsékelten érezhető. Mindemellett még számos térségi specialitás is található a vizsgálati területen, amelyeket tanulmányunkban kívánunk bemutatni. HATÁRTÉRSÉG ÉS TÉRSZERKEZET Tanulmányunkban a szlovák-magyar határtérséget vizsgáljuk, annak térszerkezeti meghatározottságait. Határtérség alatt azt a határ menti területet értjük, amelynek életére, gazdasági-társadalmi folyamataira jelentős befolyást gyakorol az államhatár léte. Hansen (1983) definiciója még egy olyan korban született, amikor az európai határok többé-kevésbé elválasztó jellegűek voltak. Napjainkban mindenképpen ki kell emelnünk azt a tényt, hogy a határtérség kiterjedését már nem (csak) maga az államhatár, hanem az elválasztott határ menti területek térszerkezeti jellegzetességei, a város- és közlekedési hálózatok határon átnyúló kapcsolódásai, valamint a határ két oldalának eltérő gazdasági-társadalmi jellemzői szabályozzák. Ezek alakítják ki azokat a ha-1 Nemzeti Statisztikai Évkönyv (2005) alapján.
