Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai 181 euró körül alakult. Ezzel szemben a határszakasz középső és keleti része esetében mindkét országra elmondható, hogy ugyanezen mutató nemcsak az EU-átlagtól van jelentős mértékben elmaradva, de a nemzeti fejlettségi mutatóhoz képest is komoly a lemaradás. A legelmaradottabb térség a magyar oldali Nógrád megye, illetve a Szlovákiával csak minimális mértékben érintkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol az egy főre jutó GDP 2006-ban még az 5 ezer eurót sem érte el, szemben a legszegényebb szlovák oldali kerülettel, a besztercebányai 6100 euróval. A 90-es évek első felében a határ mindkét oldalán jelentős mértékben visszaesett mind az ipari, mind a mezőgazdasági kibocsátás csakúgy, mint a térség bruttó hazai terméke. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar részesedése ugyancsak csökkenő tendenciát mutatott, míg a szolgáltatások egyértelmű előretörésének lehettünk tanúi. Ahogy egyre közeledett a két ország várható EU-csatlakozása, számos globális szolgáltató vállalkozás érkezett a térségbe. Ezen cégek a külföldi működőtöké befektetéseik mellett igen komoly mértékben járultak hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, de legalább ilyen fontos hatásuk volt a fejlett műszaki, illetve menedzsment technológiák és módszerek meghonosításában is. Természetesen e folyamatnak bizonyos negatív hatásai is a felszínre kerültek, mint a fenntarthatóság veszélyeztetése, vagy a fogyasztói társadalomhoz kapcsolódó viselkedési minták gyors terjedése. A gyors fejlődéssel a gazdasági szektorokat támogató pénzügyi és telekommunikációs ágazatok fejlesztései is megpróbáltak lépést tartani. A megfelelően képzett munkaerő és a meglévő piacok dimenziójában meglévő területi különbségeknek köszönhetően a befektetések döntő többsége a fejlettebb térségekre, elsősorban a két főváros agglomerációjára koncentrált, aminek következtében a meglévő különbségek még tovább nőttek. Mind Pozsony és Budapest valamint sztíkebb térségük esetében elmondható, hogy a gazdasági szerkezetváltást a legújabb szervezeti, pénzügyi és műszaki megoldások átvétele és a napi üzleti életbe történő integrálása kísérte. Ezzel szemben azonban a gazdasági fejlődés és az innováció egyik komolyabb korlátozó tényezőjévé fokozatosan a K+F kiadásoknak a GDP-hez viszonyított alacsony részaránya vált. Mindössze néhány komoly vállalkozás található a térségben, amely nemzetközi viszonylatban is komoly kutatási kapacitásokkal és kompetenciákkal rendelkezik, míg az üzleti szféra és a kutatóintézetek, egyetemek közötti kapcsolat is gyenge, bár az elmúlt években többek között különböző állami támogatású programnak köszönhetően elindult egyfajta kapcsolatkeresés a szereplők között. A foglalkoztatásban a legjelentősebb szerepe a kis- és középvállalkozásoknak van, ami miatt a fejlesztéspolitika is kiemelten próbálja ezt a szektort támogatni. Növekedésüket elsősorban a legújabb menedzsment, szervezeti, pénzügyi és műszaki technikák, módszerek eléréséhez szükséges információk, illetve tudás korlátozott rendelkezésre állása hátráltatja, de legalább ilyen fontos problémát jelentenek különösen a magyar oldalon a viszonylag magas pénzügyi és adminisztratív terhek. Az IT alkalmazások használata sem az üzleti, sem pedig a kormányzati szektorban nem éri el az európai szintet (különösen a magas hozzáadott értékkel rendelkező tartalmak, vagy tudás, technológia és az IT közötti szinergia hatások kihasználása terén). Ugyanakkor az elmúlt években már megfigyelhető a KKV-k IT használatának növekedése. Az elmúlt években Szlovákiában, de még inkább a magyar régiókban számos ágazatban lehet tapasztalni a klaszteresedési folyamatok felerősödését. A gazdasági fejlettségi szintben megmutatkozó területi egyenlőtlenségeknek köszönhetően természetesen ezen speciális, már sokkal inkább a lokális versenyelőnyökre, együttműködési kapcsolatokra és szinergiahatásokra épülő folyamatok elsősorban a határtérség nyugati részére fókuszálnak. Egyfelől a
