Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)

Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai

A magyar—szlovák határtérség gazdasági folyamatai

179

3. Ábra: Az átalakulási folyamatok területi koncentrációja Közép-Európában

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. 11. 12.

13.

14.

15.

Jelmagyarázat: 1. Nemzetközi jelentőségű város; 2. Potenciálisan nemzetközi jelentőségű város; 3. Transznacionális jelentőségű város; 4. Regionális centrum, nemzeti jelentőséggel; 5. Jelenlegi fejlődési zóna; 6. Potenciális fejlődési zóna; 7. Európai közlekedési folyosó; 8. Észak-déli jövőbeli együttműködő térség fejlődési lehetőséggel; 9. Potenciális multi-regionális együttműködés; 10. Idegenforgalmi körzet; 11. Periférikus térség; 12. Multi-regionális együttműködés; 13. Fejlődési magterület; 14. Hagyományos ipari körzet; 15. Együttműködési irány.

Forrás: Lengyel-Rechnitzer, 2004. 286. o.

A így értelmezett határ térség területe öszszesen 61,5 ezer km2, míg lakossága 2007- ben 8 761 ezer fo volt. Ha a népesség számának időbeli alakulását vizsgáljuk, jól látszik, hogy a 90-es évek negatív tendenciáit követően a 2000 és 2001 közötti időszakban az egész határtérség lakosságszáma már, ha csak kis mértékben is, de növekedett. Ugyanakkor pozitív tendenciák elsősorban a határtérség nyugati részén tapasztalhatók, azonban a gazdasági centrumok eltérő fejlődésének következtében ezen növekedés a két országban nincs teljesen szinkronban. Míg Győr-Moson- Sopron megyében 4,3%-os volt növekedés, addig a vele határos Nagyszombati és Pozsonyi kerületek 0,9—1,7%-os növekedést produkáltak, Komárom-Esztergom megye 1%-os népességbővülésével szemben azonban a Nyitrai kerületben már a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek miatt hasonló mértékű népességcsökkenésnek lehetünk szemtanúi. Korábban láttuk, hogy Szlovákiában a szerkezetváltás