Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai 175 rom szlovákiai autógyár adja. Ezek a nagy multinacionális cégek, csakúgy, mint az elektronikai ipar terén működők többsége is, még a mára sok helyen példaértékűnek tekintett egykulcsos adóreform bevezetése előtt döntöttek szlovákiai beruházásaikról, elsősorban az alacsony termelési költségek, a vállalkozásbarát kormányzati politika és az állami támogatások, kedvezmények hatására (Új csodafegyvere... 2008). Tulajdonképpen Szlovákia gazdasága 5-10 éves késéssel reprodukálja a magyarországi folyamatokat, amennyiben elsősorban a költséghatékonyságra építő, viszonylag alacsony hozzáadott értékű tevékenységek letelepítésével járó külföldi tőkebefektetéseket és egyértelműen az extenzív iparfejlesztés sajátosságait vizsgáljuk. Jóval rosszabb a helyzet például Szlovákiában, ha az egyébként Magyarországon sem túlságosan magas K+F ráfordításokat vizsgáljuk. Míg Magyarországon 2006-ban éppen a GDP 1%-át tette ki, addig Szlovákiában a 0,5%-ot sem érte el, ráadásul a hazainál még alacsonyabb az üzleti szféra által finanszírozott kutatás-fejlesztés. 1 Mindazonáltal ezen késői fejlődés eredményeként Szlovákia a gazdasági-társadalmi fejlettséget legjobban reprezentáló egy főre jutó GDP tekintetében 2006-ban már utolérte Magyarországot, a 2007-re vonatkozó becsléseket figyelembe véve pedig már meg is előzte azt, nem beszélve a várható 2008- as folyamatokról, amelyek az előrejelzések szerint már igen komoly különbségekhez vezetnek (2. ábra). Míg 1997-ben még szinte azonos szinten állt a két ország az EU27 átlagához viszonyítva (alig meghaladva annak 50%-át), addig a 2003-ban megmutatkozó legnagyobb (közel 8 százalékpontos) különbség három év alatt ledolgozásra került, az idén pedig már majdnem hasonló mértékű különbség várható, de Szlovákia javára. Ugyanezen folyamatok figyelhetők meg a termelékenység alakulásában is, és mára már az átlagfizetés vásárlóerejében is beérte Magyarországot Szlovákia a 2002-es több mint 10 százalékpontos különbség ellenére (Új csodafegyvere... 2008). (1-2. ábra.) 1. Ábra. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP és a termelékenység alakulása, 1997-2008 (EU27=100) * Termelékenység: egy foglalkoztatottra jutó GDP vásárlóerő-paritáson. ** A 2007—2008 évekre vonatkozó adatok csak előrejelzések. Forrás: KSH alapján saját szerkesztés.
