Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika és annak középtávú dél-szlovákiai határ menti vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében
A szlovákiai regionális fejlesztés-politika... 161 mák megoldására, mint a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra, a munkahelyek teremtése, a határ menti együttműködés - a határ menti területek gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítése és a területfejlesztési elképzelések kölcsönös összehangolása —, de jelentős összegekkel támogatták például a vidéken élő gazdáknak a mezőgazdasági gépek vásárlását is. Az ország uniós csatlakozását követően a 2004-2006 rövidített programozási időszakban a területfejlesztési politika egyik alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv lett. A Nemzeti Fejlesztési Terv komplex áttekintést nyújt az 1. célkitűzés12 szerint támogatott szlovákiai régiókról. A Nemzeti Fejlesztési Terv taglalja továbbá az egyes régiók szükségleteit, a fejlődésüket gátló tényezőket, csakúgy mint azt, hogy ezeken miként lehet az egyes fejlesztési stratégiákat alkalmazva túllépni (különös tekintettel a munkanélküliséget csökkentő nemzeti stratégiákra). A dokumentum stratégiai célként azt fogalmazta meg, hogy a tartósan fenntartható fejlődés dinamikája mellett az ország 2006-ban meghaladja az egy főre eső GDP-ben az uniós átlag 54%-át. A Nemzeti Fejlesztési Terv az alábbi négy prioritást fogalmazta meg:- az ipar és szolgáltatások versenyképességének a növelése,- a szakképzett és rugalmas munkaerőn alapuló foglalkoztatottság növelése,- multifunkciós mezőgazdaság és vidékfejlesztés,- a közlekedési, a környezeti és a települési infrastruktúra fejlesztése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott négy prioritás és a technikai segítségnyújtás együttes költsége a 2004—2006 időszakban 1682,15 millió euró volt (2. táblázat). Ezen öszszegből az ERDF (European Regional Development Fund — Európai Regionális Fejlesztési Alap)13 részesedése 24,65% (414,64M euró), az ESF (European Social Fund — Európai Szociális Alap)14 részesedése 15,11% (254,19M euró), az EAGGF (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap)15 részesedése 14,69% (247,03M euró), míg a FIFG (Financial Instrument for Fisheries Guidance - Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz)16 részesedése 0,30% (5,04M euró) volt. A Strukturális Alapok összesen a kiadások 54,75%-át tették ki, ami 920,9 millió euró hozzájárulást jelentett. Az összkiadásoknak 12 Az Európai Unió közösségi regionális politika támogatási prioritásainak megnevezése a 2006-2007 programozási idó'szakban, amelyeken belül az alábbi kategóriák használatosak: 1. célkitűzés: A fejlődésben leginkább elmaradott régiók támogatására irányuló regionális politikai célkitűzés, amelynek keretében az EU Strukturális Alapjaiból származó kiadások 2/3-át költik el. 2. célkitűzés: A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt strukturális problémákkal küzdő ipari, vidéki, halászati és városi régiók támogatására irányuló regionális politikai célkitűzés. 3. célkitűzés: Az EU regionális politikájának keretében az oktatási és képzési rendszerek modernizációjához támogatást nyújtó célkitűzés. A támogatás a humán erőforrások fejlesztését célozza. 13 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot az Európai Szociális Alappal együtt 1975-ben a Strukturális Alapok részeként hozták létre annak érdekében, hogy támogassák az EU szegényebb régióinak infrastrukturális fejlesztését. Ahogy az EU tagországainak száma gyarapodott, az ERDF a fő regionális különbségek mérséklésének legfőbb eszközévé vált - segítette az elmaradott térségek fejlődését, gazdasági és szociális átalakulását. 14 Az első Strukturális Alap, amelyet EU-költségvetés részeként, a Római Szerződés alapján létrehoztak. Ez az alap az EU munkahelyek létrehozását és védelmét szolgáló politikájának fő finanszírozója. Az Európai Szociális Alap végső soron az EU egyes régiói közötti életszínvonalbeli különbségek mérséklését szolgálja. 15 Az agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapként 1962-bcn lett létrehozva, amelynek Garancia Szekciója az intervenciós politika. Orientációs Szekciója az ágazati struktúrapolitika, szerkezetátalakítás anyagi hátterének biztosítását szolgálta. 16 A ’legifjabb’ Strukturális Alap — 1993-ban hozták létre a halászattal foglalkozó térségek gazdasági-társadalmi struktúrájának fejlesztésére, szerkezet-átalakításának támogatására.
