Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lelkes Gábor: A szlovákiai regionális fejlesztéspolitika és annak középtávú dél-szlovákiai határ menti vetülete az uniós támogatáspolitika tükrében
LELKES GÁBOR A SZLOVÁKIAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA ÉS ANNAK KÖZÉPTÁVÚ DÉL-SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI VETÜLETE AZ UNIÓS TÁMOGATÁSPOLITIKA TÜKRÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS POLITIKAI KERETEI A regionális politika cél-, eszköz- és intézményrendszerének EU-kompatibilis kiépítése az 1998-ban hivatalba lépett Dzurinda-kormány egyik legnagyobb érdemének tekinthető. Az 1998-ban felállt kormányzat úgy döntött, hogy a komplex regionális politika működési, pénzügyi és egyéb feltételeinek a kialakítását prioritásnak tekinti, kormányprogramjában elsődleges célként fogalmazta meg az uniós normáknak megfelelő területfejlesztési törvény kidolgozását, a decentralizáció intézményesítését, a regionális önkormányzatok megszervezését és a regionális finanszírozás reformját. Az 1998-ban megalakult új kormányon belül kormányalelnöki funkció alakult a régiófejlesztés területének az irányítására, majd 1999-ben létrejött az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium, mely az állami közigazgatásban a központi szerv lett a regionális politikát, az építéspolitikát, a lakáspolitikát és a területfejlesztést illetően. Az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium a területi politika szervező intézménye, amely kidolgozza az általános szervezeti és intézményi kereteket, biztosítja a területi fejlesztéshez a programokat és a forrásokat. Továbbá 1999-ben létrejött még a Szlovák Köztársaság Kormányának a Regionális Politikáért Felelős Tanácsa (mely monitoring, tanácsadói és kezdeményezői szereppel rendelkezik a kormány regionális fejlesztéspolitikájával kapcsolatosan), valamint az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium mellett megalakult a Régiófejlesztési Végrehajtó Ügynökség és a Nemzeti Monitoring Bizottság (az uniós források monitoringja és a megfelelő regionális politika kialakítása végett). 1999-2001 között a Dzurinda-kormány számos, a régiófejlesztés szempontjából alapvető jelentőségű dokumentumot és törvénytervezetet fogadott el, illetve készített elő, amelyeknek köszönhetően a regionális politika vagy területfejlesztés erős hatású közpolitikává vált (Hardi-Mezei 2003), közelebb hozva az 1998 előtt elérhetetlennek tűnő EU-tagságot:- 1999-ben a parlament elfogadta a Szlovák Köztársaság Regionális Fejlesztésének Integrált Tervét, mely a középtávú regionális fejlesztési célkitűzéseket foglalta össze, és meghatározta azokat a régiókat, amelyek elsőbbséget élveznek az előcsatlakozási támogatások tekintetében;1 1 A dokumentum az ország regionális tagolásánál (Pozsonyi kerület; Délnyugat Szlovákia - Nagyszombati kerület, Nyitrai kerület; Északnyugat Szlovákia - Trencséni kerület, Zsolnai kerület; Kelet Szlovákia - Besztercebányai kerület, Eperjesi kerület. Kassai kerület) nem az uniós statisztikai hivatal - az Eurostat - által használt NUTS2 regionális tagoltságot alkalmazta (Pozsony kerület; Nyugat Szlovákia — Nagyszombati kerület, Nyitrai kerület, Trencséni kerület; Közép Szlovákia - Zsolnai kerület, Besztercebányai kerület; Kelet Szlovákia - Eperjesi kerület, Kassai kerület), ami az 1999-2001 időszakban számos problémát okozott az EU-val folytatott tárgyalások során, s végül is 2002-ben a kormány eleget tett az uniós kérelemnek, s az uniós NUTS2 szintekhez igazította az ország regionális politikai tagoltságát.
