Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lampl Zsuzsanna - Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás
144 Lampl Zsuzsanna-Hardi Tamás akar Magyarországra költözni. A többség tehát nemcsak hogy a szülőföldjén akar élni, de ott is akar dolgozni. Viszont az előforduló rossz tapasztalatok - talán éppen az ugyancsak előforduló jó tapasztalatoknak (is) köszönhetően - nem befolyásolják a magyarországi magyarokról alkotott képet. A megkérdezettek ugyanis a magyarországi magyarok tíz legjellemzőbb tulajdonságának a következőket tartják: vidámak, tiszták, barátságosak, segítőkészek, vendégszeretők, együttérzők, magabiztosak, anyagiasak, kreatívak, precízek.4 A magyarországiakról alkotott kép tehát egyértelműen pozitív. Negatív tulajdonságokat is felsoroltunk, de ezeket kevésbé tartották rájuk jellemzőnek. A munkahellyel kapcsolatos véleményeken, tapasztalatokon túl megkértük a legalább három éve folyamatosan Magyarországon dolgozókat, hogy értékeljék, mennyiben változtak az elmúlt időszakban a munkavállalás körülményei. Többségük úgy látja, hogy jelenleg — nincs akkora szükség a szlovák munkaerőre, mint korábban (58%), viszont a szlovákiai munkaerő megbecsültsége inkább nőtt (53%), mint csökkent; — nehezebb munkát találni (67%); — a vásárlóértéket alapul véve rosszabbul fizetnek (76%); — keményebben meg kell dolgozni a fizetésért ((77%). A munkakörülmények változását illetően a huzamosabb ideje ingázók fele javulást, másik fele rosszabbodást tapasztal. Arra a kérdésre pedig, hogy a mai szlovákiai viszonyok között jobban megéri-e Magyarországon dolgozni, mint korábban, „döntetlen állás” született: a válaszadók egyik fele szerint megéri, a másik fele szerint nem. Azok a válaszadók, akik szerint még most is érdemes Magyarországon dolgozni, többnyire a korábban Szlovákiában munkanélküliek közül kerülnek ki. Nagyon valószínű, hogy odahaza most sem tudnának elhelyezkedni, tehát számukra még mindig a magyarországi munkavállalás a mentőöv. Azok a válaszadók pedig, akik szerint már nem éri meg ingázni, nagyrészt azonosak a korábbi szlovákiai állásukat a jobb kereset reményében magyarországi munkavállalásra váltókkal. Ok ma roszszabbul járnak, mint korábban, mivel egyrészt a bérszint változatlan maradt, másrészt a forintkorona árfolyam számukra kedvezőtlen alakulása, valamint az árak rohamos növekedése miatt csökkent a keresetük reálértéke. Tehát vannak, akik örülnek, hogy Magyarországon dolgozhatnak, mert más lehetőségük nem nagyon van, mások pedig nem örülnek ugyan, mert a magyarországi munkavállalás kezdeti előnyei veszni látszanak, de úgy tűnik, egyelőre nekik sincs más lehetőségük. Kutatásaink során kiderült, hogy a határon átnyúló munkavállalás jelensége a térségben nem csupán konjunkturális elemektől függ. Válaszadóink fontosnak érezték ugyan a másik oldalon elérhető magasabb béreket, de ugyanolyan fontos a munkahely térbeli közelsége is. így nyugodtan elmondhatjuk, hogy térségünkben az ingázó munkavállalás nem hagyományos nemzetközi migráció, hanem klasszikus város-vidék kapcsolatokon alapszik. Intenzitását, volumenét befolyásolják az elérhető bérek, de látni kell, hogy az ingázók többsége az alacsonyabban fizetett tevékenységi körökben dolgozik, ahol a bérkülönbségek nem különösebben fognak változni a két ország között. Az euró bevezetése szlovák oldalon nyilván vissza fogja verni némileg a mozgást, de eltüntetni nem fogja. Érdemes lenne e tekintetben is a szakmai egyeztetéseket tovább folytatni, s a munkaügy még szélesebb együttműködését szorgalmazni a szakképzés, átképzés stb. területén is, s ezzel a határon átnyúló munkaerőpiaci térségeket megerősíteni. 4 A szlovákiai magyarok legjellemzőbb tíz tulajdonsága a megkérdezettek szerint: tiszták, vidámak, szorgalmasak, együttérzó'k, segítőkészek, barátságosak, vendégszeretők, hűségesek, alaposak, precízek.
