Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)

Lampl Zsuzsanna - Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás

144 Lampl Zsuzsanna-Hardi Tamás akar Magyarországra költözni. A többség te­hát nemcsak hogy a szülőföldjén akar élni, de ott is akar dolgozni. Viszont az előforduló rossz tapasztalatok - talán éppen az ugyan­csak előforduló jó tapasztalatoknak (is) kö­szönhetően - nem befolyásolják a magyaror­szági magyarokról alkotott képet. A megkér­dezettek ugyanis a magyarországi magyarok tíz legjellemzőbb tulajdonságának a követke­zőket tartják: vidámak, tiszták, barátságosak, segítőkészek, vendégszeretők, együttérzők, magabiztosak, anyagiasak, kreatívak, precí­zek.4 A magyarországiakról alkotott kép tehát egyértelműen pozitív. Negatív tulajdonságo­kat is felsoroltunk, de ezeket kevésbé tartot­ták rájuk jellemzőnek. A munkahellyel kapcsolatos véleményeken, tapasztalatokon túl megkértük a legalább há­rom éve folyamatosan Magyarországon dolgo­zókat, hogy értékeljék, mennyiben változtak az elmúlt időszakban a munkavállalás körülmé­nyei. Többségük úgy látja, hogy jelenleg — nincs akkora szükség a szlovák munkaerő­re, mint korábban (58%), viszont a szlo­vákiai munkaerő megbecsültsége inkább nőtt (53%), mint csökkent; — nehezebb munkát találni (67%); — a vásárlóértéket alapul véve rosszabbul fi­zetnek (76%); — keményebben meg kell dolgozni a fizeté­sért ((77%). A munkakörülmények változását illetően a hu­zamosabb ideje ingázók fele javulást, másik fe­le rosszabbodást tapasztal. Arra a kérdésre pe­dig, hogy a mai szlovákiai viszonyok között jobban megéri-e Magyarországon dolgozni, mint korábban, „döntetlen állás” született: a vá­laszadók egyik fele szerint megéri, a másik fe­le szerint nem. Azok a válaszadók, akik szerint még most is érdemes Magyarországon dolgoz­ni, többnyire a korábban Szlovákiában munka­­nélküliek közül kerülnek ki. Nagyon valószínű, hogy odahaza most sem tudnának elhelyezked­ni, tehát számukra még mindig a magyarorszá­gi munkavállalás a mentőöv. Azok a válasz­adók pedig, akik szerint már nem éri meg in­gázni, nagyrészt azonosak a korábbi szlovákiai állásukat a jobb kereset reményében magyaror­szági munkavállalásra váltókkal. Ok ma rosz­­szabbul járnak, mint korábban, mivel egyrészt a bérszint változatlan maradt, másrészt a forint­korona árfolyam számukra kedvezőtlen alakulá­sa, valamint az árak rohamos növekedése miatt csökkent a keresetük reálértéke. Tehát vannak, akik örülnek, hogy Magyarországon dolgozhat­nak, mert más lehetőségük nem nagyon van, mások pedig nem örülnek ugyan, mert a ma­gyarországi munkavállalás kezdeti előnyei veszni látszanak, de úgy tűnik, egyelőre nekik sincs más lehetőségük. Kutatásaink során kiderült, hogy a hatá­ron átnyúló munkavállalás jelensége a térség­ben nem csupán konjunkturális elemektől függ. Válaszadóink fontosnak érezték ugyan a másik oldalon elérhető magasabb béreket, de ugyanolyan fontos a munkahely térbeli közelsége is. így nyugodtan elmondhatjuk, hogy térségünkben az ingázó munkavállalás nem hagyományos nemzetközi migráció, ha­nem klasszikus város-vidék kapcsolatokon alapszik. Intenzitását, volumenét befolyásol­ják az elérhető bérek, de látni kell, hogy az ingázók többsége az alacsonyabban fizetett tevékenységi körökben dolgozik, ahol a bér­­különbségek nem különösebben fognak vál­tozni a két ország között. Az euró bevezeté­se szlovák oldalon nyilván vissza fogja verni némileg a mozgást, de eltüntetni nem fogja. Érdemes lenne e tekintetben is a szakmai egyeztetéseket tovább folytatni, s a munka­ügy még szélesebb együttműködését szorgal­mazni a szakképzés, átképzés stb. területén is, s ezzel a határon átnyúló munkaerőpiaci térségeket megerősíteni. 4 A szlovákiai magyarok legjellemzőbb tíz tulajdonsága a megkérdezettek szerint: tiszták, vidámak, szorgalmasak, együttérzó'k, segítőkészek, barátságosak, vendégszeretők, hűségesek, alaposak, precízek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom