Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
116 Reisinger Adrienn muk és az összes külföldi hallgatón belüli arányuk is folyamatosan növekvő' (4. ábra). A kutatás szempontjából ez csak iránymutató adat, hiszen az országos adatsor nem mutat területi megoszlást, illetve nem tesz különbséget a magyar és szlovák nemzetiségű diákok között. A vizsgált határtérségben lévő' intézmények megoszlását mutatja a következő ábra (5. ábra) abból a szempontból, hogy tanulnake az adott iskolában, és ha igen, milyen számban szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy mind a nyugati, mind a keleti határ mentén lévő intézmények közel felében tanulnak a kutatás tárgyát képező diákok, a kutatásba bevont települések közül csak Balassagyarmatra jellemző, hogy a város minden középfokú intézményében tanul szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diák. Mind a két határ mentén több olyan város is van, ahol egyáltalán nem vagy csak nagyon minimális nagyságban (összesen 1-2 fő) tanulnak ilyen diákok, a települések a következők: Tatabánya, Szécsény, Eger és Ózd. A nyugati határ mentén egy olyan intézmény található csak, ahol 20 főnél több magyar nemzetiségű szlovák állampolgárságú diák tanul, míg a keleti határ mentén 3 is, ezek közül 2 intézmény Balassagyarmaton található, mindegyik iskolában közel 40-40 diák tanul. A vizsgált intézményekben körülbelül12 360 fő 5. Ábra. A határ menti középfokú oktatási intézmények megoszlása a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok száma szerint, 2007/2008 30 25 20 15 10 5 0 Nincs és Nincs, de 5 fő alatt 5-10 fő 10-20 fő 20 főnél Nincs nem is volt régebben több információ néhány fő volt H Nyugati határ mente @ Keleti határ mente Forrás: Saját kutatás. Megjegyzés: Győrben összesen 26 középfokú intézmény működik, ezek közül előzetes önkormányzati tájékoztatás alapján 7 olyan intézmény van, ahol nagyobb számban tanulnak a kutatás során vizsgált diákok, így a többi 19 intézmény nem került bele az ábrán bemutatott statisztikába. Ezek az intézmények a tájékoztatás alapján nagy valószínűséggel az első három kategória valamelyikébe tartoznak. 12 A körülbelül azért indokolt, mert nem minden intézménytől vannak pontos adatok, illetve vannak hiányzó információk, melynek oka kapcsolat-felvételi problémákból adódik.
