Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok 103 minősítik. Mindezek mellett az Egyezmény 12. cikke kijelenti, hogy „a végzettséget tanúsító okiratok a továbbtanulás vagy foglalkozás gyakorlása céljából történő elismerésére a fogadó ország hatályos jogszabályai az irányadóak.” A bizonyítványok elismeréséről lásd részletesebben a 2.5. alfejezetet. A közoktatásban való részvétel A külföldiek magyarországi közoktatásban való részvételét a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 110. paragrafusa szabályozza. Ez a paragrafus rendelkezik arról, hogy egy nem magyar állampolgárnak milyen feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a magyar diákokkal azonos elbánásban részesülhessenek (ne kelljen tandíjat fizetniük). A törvény módositásai a következőképpen érintették a külföldiek magyarországi tanulási lehetőségeit: — A törvény legelső változatában a tandíjmentesség feltétele a tartózkodási engedély volt. — A 2001-es módosítás következtében a feltétel tartós tartózkodási engedélyre változott.- 2002 januárjában úgy határoztak, hogy nem csak az itt tanuló diáknak, hanem a szüleiknek is rendelkezniük kell tartózkodási engedéllyel.- 2003-ban a közelgő EU csatlakozás ténye miatt a törvényt úgy módosították, hogy bármely EU tagország diákja azonos elbánásmódban részesül a magyar diákokkal, vagyis nem kell tandíjat fizetniük.- 2004. május 1-jével a fenti kedvezményes szabályozást hatályon kívül helyezték. — 2007 júliusától a törvény 110. paragrafusa további szigorítást tartalmaz, mely szerint a fentiek mellett a tandíjmentesség további feltétele, hogy a szülők keresőtevékenységet folytassanak Magyarországon. A törvény kimondja, hogy amennyiben a külföldi diák nem teljesíti a feltételeket, tandíjat kell fizetnie. Ennek mértéke megegyezik a diák taníttatásának költségeivel, ennek oka, hogy a külföldi diák után normatíva nem jár, így az adott közoktatási intézménynek magának kell biztosítani a diák oktatásának költségeit. A 110. paragrafus 8. pontja értelmében az intézmények igazgatói mérsékelhetik a tandíj mértékét. A felsőoktatásban való részvétel A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 39. paragrafusa értelmében államilag finanszírozott képzésben tanulmányok folytatásának joga illeti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőket (Európai Gazdasági Térséghez tartozók és családtagjaik); a Magyar Köztársaság területén elő menekültet, bevándoroltat, letelepedettet; a magyar állampolgárral azonos bánásmód alá eső külföldi állampolgárt nemzetközi megállapodás alapján és azon országok állampolgárait, ahol a viszonosság elve alapján a magyarok igénybe vehetik az adott ország felsőoktatásának szolgáltatásait. Ha a fentiek nem teljesülnek, a külföldi állampolgár csak költségtérítéses képzésre jelentkezhet. A törvény 119. paragrafusa értelmében- ha a leendő hallgatónak nincs lakóhelye, beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyre van szükség a hallgatói jogviszony megkezdése előtt,- ha a hallgató államilag finanszírozott képzésben vesz részt, különböző támogatásokra csak nemzetközi szerződés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult,- a költségvetés pályázati úton segítheti a külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányait,- két féléven keresztül folytathatnak előkészítő tanulmányokat a nem magyar állampolgárok,- a törvény ezen paragrafusa külön rendelkezik a határon túli magyarok tanulmányairól, melyről részletesen a 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról rendelkezik,
