Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
100 Tóth Péter-Mezei István új hely is, amely városról levágták a ma Kisújhelynek/Szlovákújhelynek nevezett településrészt, a hozzá tartozó vasúti csomópont miatt. Balassagyarmat is úgy vált határvárossá, hogy levágták róla az Ipoly jobb partján fekvő' részét, ami most Tótgyarmat néven ismert. Az ikerváros vagy várospár típusú egymás mellett élésre példa Esztergom és Párkány esete. Ezek a városok közel fekszenek egymáshoz, de külön fejlődnek. Önálló településekként jöttek létre a múltban, és összenövésükre nincs törekvés a jelenben. Az egymástól viszonylag távol fekvő, önállóan fejlődő városokra példa Miskolc és Kassa esete. Folyamatosan felmerül a két város szoros együttműködése, létrehoztak közös eurórégiót is, de a két város inkább vetélytárs a városok közti versenyben. Kassa nagyobb lélekszáma, jelentősebb gazdasági súlya és fontosabb közlekedési csomóponti szerepe miatt jelentős előnnyel bír Miskolccal szemben. Az önkormányzatok és intézmények világát vizsgálva látható, hogy a gazdasági élethez képest nehezebben mozdulnak a törvényi, a jogszabályi korlátok miatt, de számtalan apró, reprezentatívnak mondható kapcsolattal már a múltban is kifejezték együttműködési szándékukat. Az ilyen nagy rendszerek együttműködése több időt kíván, törvények, rendeletek, eljárási módok egyeztetését, kölcsönös átvételét, átírását. Közben a határok mentén felpezsdültek a korábban befagyott kapcsolatok. Emberek és javak forgalma hozott új minőséget a határok mentén élők életébe. Az egyes határszakaszok életmódja jelenik meg előttünk. Míg a nyugati végeken buszok szállítják az üzemekbe a munkavállalókat, és telephelyek jönnek létre a határ másik oldalán, addig keleten az ócskavasat gyűjtik a kohókba a kocka-Ladákhoz kapcsolt utánfutókon. IRODALOM Dövényi Z. (2002) A városok országhatárt átlépő kapcsolatai Magyarország szlovákiai és romániai határszakaszán. — Szónokyné Ancsái G. (szerk.) Határok és az Európai Unió. Nemzetközi tudományos konferencia. Szeged. 337- 341. o. Kocsis K. (2002) A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században. - Pásztor C. (szerk.) Ahol a határ elválaszt. Trianon és következményei a Kárpátmedencében. Nógrád megyei Levéltár, Balassagyarmat-Várpalota. 131-153. o. Mezei 1. (2004) A 2000-es PHARE CBC Kisprojekt Alap bemutatása. - Falu—Város-Régió. 1-2. 68-71. o. Mezei I. (2006) Állam - ország — régió és a valóság. — Tér és Társadalom. 3—4. 187-203. o. Mezei I. (2008) A magyar-szlovák határ menti kapcsolatok esélyei. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. Molnár L.A. (2007) Térségi fejlődés és úthálózat Keletközép-Európában. — Falu—Város-Régió. 2. 61-69. o. Négy ország a közös jövőért. (2007) - Kárpátinfo. Február. 10. http://www.karpatinfo.net/article38065.html Pálné Kovács I. (2001) Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. Petőcz K. (1998) Választások és felosztások. Lilium Aurum, Dunaszerdahely. Pintér E. (2007) Egységes jogi szabályozás a határ mentén. - Gulyás L. (szerk.) Régiók a Kárpátmedencén innen és túl. Nemzetközi tudományos konferencia. Eötvös József Főiskola, Baja. 444-448. o. Székely A. (2007) Határon átnyúló agglomerációk. - Gulyás L. (szerk.) Régiók a Kárpát-medencén innen és túl. Nemzetközi tudományos konferencia. Eötvös József Főiskola, Baja. 449-454. o.
