Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lampl Zsuzsanna: Túl a város peremén (Esettanulmány a Pozsonyból kiköltözött felső-csallóközi és Rajk környéki lakosságról)
88 Lampl Zsuzsanna élt saját lakásban vagy családi házban, a többiek főleg bérelt lakásban vagy a szülőknél laktak.20 Jelenleg viszont 94%-uk a sajátjában lakik, s közülük is a legtöbben (77%) családi házban (4. ábra). A ház- vagy lakásbérlők aránya elenyésző. Teljességgel érthető hát, hogy az élet különböző területei közül a lakáskörülmények és a lakhely azok közé tartoznak, amelyekkel nagyon elégedettek a válaszadók. □ saját házban ■ saját lakásban □ bérelt házban □ bérelt lakásban ■ szülőknél, házastárs szüleinél 0 máshol A lakáskörülmények gyakorlatilag mindenkit érintő pozitív változásán kívül, a betelepülés minden második megkérdezett számára további pozitív változásokat hozott. Természetközelség, egészségesebb életkömyezet, tisztább levegő, csönd, nyugalom, a kisközösségi életforma előnyei, a jobb életminőség, leggyakrabban ezeket említik, de sokan azt is kihangsúlyozzák, hogy új lakhelyükön szívélyes, kedves embereket ismertek meg. A válaszadók másik felének többsége szerint (46%) azon kívül, hogy megváltozott a lakhelyük, semmi más nem változott. Kimondottan negatív változásokra 4%-uk panaszkodik. Szinte kivétel nélkül a közlekedési feltételeket kritizálják, beleértve a hiányos tömegközlekedési hálózatot és a nem megfelelő útviszonyokat, aminek következtében tovább tart és többe kerül a Pozsonyba utazás. 20 Amikor Pozsonyban eltek, a csallóköziek 65 százaléka, a magyarországiak 71 százaléka lakott saját ingatlanban, ami 60 illetve 67 százalékuk számára saját lakást jelentett. Jelenleg a csallóköziek 79 és a magyarországiak 75 százalékának van saját háza, az cló'bbick 13, az utóbbiak 22 százalékának pedig saját lakása.
