Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Gabriel Zubriczky: Pozsony szuburbanizációja
A rurális tér átalakulása...51 I. táblázat. Pozsony népességének alakulása Évszám A lakosok száma A SZK össznépességének hányada (%) 1869 46 540 1,88 1880 48 006 1,94 1890 52 411 2,02 1900 61 537 2,21 1910 73 459 2,52 1921 93 189 3,11 1930 123 844 3,73 1940 138 988 3,92 1950 192 896 5,6 1961 241 796 5,79 1970 285 448 6,29 1980 380 259 7,62 1991 442 197 8,38 2001 428 672 7,97 A lakossági létszámnövekedés legmagasabb indexe két népszámlálás közötti időszakban, mégpedig az 1940-1950 közötti évtizedben 1,39 volt. A lélekszám legnagyobb abszolút növekedését a 20. század.hetvenes évei hozták magukkal, amikor a lakótelepek masszív építésének köszönhetően a város tíz év alatt csaknem 100 000 új lakossal gyarapodott. A politikai és társadalmi viszonyok 1989 utáni átalakulása változást hozott a településfejlődésben és az urbanizációs trendek tekintetében is az országban. Törést jelentett az 1996-os év, amikor Pozsony jelenlegi közigazgatási határokon belüli népességnövekedése megfordult és 1997 után bekövetkezett a második világháború utáni első, éves népességcsökkenés. Ennek oka, egyéb tényezők mellett, a hozzáférhető lakások számának csökkenése volt — 1985 előtt évente 6500 új lakás befejezésére került sor, 1995-ben már csak 1469 lakás épült, 1996-ban pedig 348. Az 1996-os évben ez a trend elérte mélypontját, azóta a befejezett lakások száma növekedett (Korec 2006). Pozsony népességének újkori csökkenése azonban határozottan nem a város deprivációját jelenti, s nem is az emberek tömeges menekülését a városból. Ez csak a mindinkább erősödő szuburbanizáció valós bizonyítéka. Becslések szerint a környékről ingázó lakosokkal együtt Pozsonyban naponta több mint 600 000 ember fordul meg. Tény, hogy a város jelenlegi közigazgatási határai nem elégségesek a Pozsonyban végbemenő urbánus, gazdasági és fejlődési folyamatok értékeléséhez. A folyamatok és a város potenciáljának reális megítéléséhez térben legalább a Pozsonyi kerület szintjén kell dolgoznunk, pontosabban a funkcionális térség szintjén, amely azt a térséget öleli fel, amelyben a legintenzívebb interakciók mennek végbe. A Pozsony külterületén zajló szuburbánus folyamatok értékeléséhez tehát Pozsony funkcionális városi térségéből indulunk ki, melyet Bezák írt le 1990-ben kiadott tanulmányában.
