Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Hardi Tamás: A szuburbanizáció jelensége és hatásai - határon innen és túl
A szuburbanizáció jelensége és hatásai...25 számban vannak olyan családok, amelyek ingatlanpiaci pozíciójukat felülértékelték, s nagyobb távolságra, s nagyobb ingatlanba költöztek, mint amilyet jövedelmük megenged2 3. A problémát az jelenti, hogy válság idején a közlekedéssel és az ingatlannal kapcsolatos fix költségek megmaradnak, sőt növekednek miközben az ingatlan forgalmi értéke nem változik, esetleg csökken. A peremterületeken, ahová a szegényebb családok költöztek, a sűrű beépítésű szuburbiákban az ingatlanok forgalmi képessége lényegesen lecsökken. Ezt a folyamatot nevezhetjük a szuburbanizáció csapdájának. A kiköltözés egy felfutó gazdaságú korszak eredményeként jelentkezik, viszont a szuburbiákban a családok a közlekedési szükségletük, a térben szétvált lakóhely, munkahely, szolgáltatás miatt a válságoknak jobban kitettek, s előbb kerülhetnek anyagilag is krízishelyzetbe. Az önkormányzatok számára ebben ott jelentkezik a különös veszély, ahol a kiköltöző népesség társadalmi státuszát, szocio-demográfiai jellemzőit tekintve homogén, így egy válság a lakosság nagy részét érintheti. Ez különösen azokon a településeken igaz, ahova a anyagilag rosszabb helyzetben, illetve veszélyeztetettebb helyzetben levők telepednek le. Nyilván ez egyfajta „település-ökológiai” megközelítés, de ma már fontos ezt a városokra kitalált szemléletet a vidéki településekre is alkalmaznunk, s kijelenteni, hogy a szuburbán kiköltözés irányítatlan fonnája a család, a település, a szélesebb környezet szempontjából sem tartható fenn hosszú távon. Mindezek alapján tehát azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy a szuburbanizáció jelensége törvényszerűen eléri a jó földrajzi pozícióban elhelyezkedő településeket, s megváltoztatja azok életét, fizikai megjelenését, társadalmát, kapcsolatrendszerét. Ennek ellenállni napjaink demokratikus társadalmában lehetetlen. Irányítani azonban szükséges, hogy ne csupán a piaci folyamatok, hanem a fenntarthatóság ésszerű érvei is hassanak a lakóhely, munkahely, szolgáltatások térbeli megtelepülésének mintázatára. Az ingatlanok eladásából származó könnyű bevétel, az egyre kisebb telkek kimérése, s még több család vonzása csak ideiglenesen jelent javuló költségvetést, hiszen a szolgáltatások bővítésének kényszerét is maga után vonzza. A település bevételeit azonban az adórendszer sajátosságai miatt nem növeli ezzel arányosan, s számos konfliktust is hozhat magával. Ezért szükséges megtalálni az egyensúlyt a beköltözések, a fejlesztések és a társadalmi fenntarthatóság között. Irodalom Bajmócy Péter (2006) A hazai szuburbanizációs folyamatok trendjei 2000 után. - Csapó T.-Kocsis Zs. (szerk.) Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon. Szombathely, Berzsenyi Dániel Főiskola. 112-127. o. Bajmóczy, P- Hegedűs, Q (2008) Transfonnation of the Settlement System in Post-Socialist Hungary. - Kertész, Á.- Kovács, Z. (eds.) Dimension and Trend sin Hungarian Geography. Hungarian Academy of Sciences Geographical Research Institute, Budapest. 135-148.0. Csanádi G-Csizmady A. (2002) Szuburbanizáció és társadalom. - Tér és Társadalom. 3., 27-55. o. Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Ikva Kiadó, Budapest. Dövényi Z.-Kovács Z. (1999) A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. - Földrajzi Értesítő. 1-2., 33-57.0. Enyedi Gy. (1988) A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2 Az autóhitelck sorozatos bcdőlésc idején (2008 vége) hangzott cl többször, hogy az átlagos magyar autós legalább eggyel nagyobb kategóriájú autóban ül, mint amit megengedhet magának, s ezt a kedvező hitelekkel érte cl. Ugyanez sok ingatlanra is elmondható.
