Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy
216 Reisinger Adrienn — Elsősorban azokban az intézményekben kell támogatni az oktatásukat, amelyek olyan képzéseket nyújtanak, melyek hiányoznak szlovák oldalon. így többen amellett érveltek, hogy elsősorban a szakközépiskolákat kellene támogatni, hiszen gimnáziumi képzésben Szlovákiában is részt vehetnek. Azzal, hogy átjönnek Magyarországra gimnáziumba, a szlovákiai keresletet csökkentik, és nehéz helyzetbe hozhatják az amúgy sem könnyű szituációban lévő szlovákiai magyar iskolákat. — A 2007-es törvényi szigorításokat többen úgy értelmezték, hogy ezzel a magyar állam csökkenteni próbálja az itt tanuló külföldiek, így a felvidéki magyarok számát is. — Több igazgató úgy vélte, hogy elsősorban presztízs és történelmi okokból jönnek át a diákok. — Egy intézményvezető kiemelte, hogy a határon túli magyarok oktatási célú határon átnyúló mozgását külön kellene kezelni a többi külföldi diák magyarországi oktatásától, hiszen ők speciális helyzetben vannak a külföldi állampolgárságuk, de magyar nemzetiségük miatt. így fel sem szabadna merülnie, hogy tandíjat kérjen tőlük az intézmény, viszont az államnak támogatni kellene az oktatásukat. — A megkérdezett intézmények egy kisebb csoportja közömbösen áll a kérdéshez, számukra nem jelent sem előnyt, sem hátrány, hogy felvidéki diákok tanulnak az intézményben, őket is ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik, mint a magyarországi diákokat. — Az igazgatók szinte mindegyike kiemelte, hogy nagyon jó képességű gyerekek jönnek át Magyarországra tanulni, szívesen vállalnak el plusz feladatokat is, alapvetően nincs velük semmi probléma, sikeresen beilleszkednek. — Többen felhívták a figyelmet az egységesebb és egyértelműbb szabályozás szükségességére. 3. Felsőoktatási helyzet Magyarországon a külföldi állampolgárságú HALLGATÓK HELYZETÉT VIZSGÁLVA 3.1. Törvényi szabályozás - a külföldi állampolgárok jogai A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 39. paragrafusa értelmében államilag finanszírozott képzésben tanulmányok folytatásának joga illeti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőket (Európai Gazdasági Térséghez tartozók és családtagjaik); a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, bevándoroltat, letelepedettet; a magyar állampolgárral azonos bánásmód alá eső külföldi állampolgárt nemzetközi megállapodás alapján és azon országok állampolgárait, ahol a viszonosság elve alapján a magyarok igénybe vehetik az adott ország felsőoktatásának szolgáltatásait. Vagyis a fentiek alapján egy felvidéki diáknak ugyanolyan joga van a magyar felsőoktatásban tanulni, mint a magyarországi fiataloknak. A minisztériumi interjú alapján a felvidéki diákok is nagyrészt a magyarokkal azonos juttatásokban részesülhetnek, így kaphatnak köztársasági ösztöndíjat, tanulmányi ösztöndíjat, továbbá szociális támogatást is abban az esetben, ha a hallgató közvetlen eltartója Magyarországon keresőtevékenységet folytat. Diákhitelt viszont nem kaphatnak a külföldiek. 3.2. Néhány jellemző adat Az alfejezet célja, hogy röviden képet adjon arról, hogy a magyar felsőoktatásban hogyan alakult az elmúlt években a külföldi hallgatók száma. Az eddigi kutatások (Szemerszki 2005) és
