Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy

Oktatás és egészségügy 211 Az első esetben a szülők és gyermekeik magyarországi tartózkodása nem önkéntes választás, így ezen szülők gyermekeinek hazai oktatási rendszerben való megjelenése mögött más okok húzódnak meg, mint a többi esetben, ahol a szülők saját döntésük alapján járatják magyaror­szági intézménybe gyermekeiket, míg a felsőoktatási intézményben való tanulás már nagyobb részt a diákok önálló döntése is lehet. Amennyiben a szülők távoli (nem szomszédos) országból érkeztek hazánkba, egyértelmű, hogy gyermekeik is itt fognak tanulni, viszont a határ menti országok állampolgárai estében már több lehetőség is felmerül (a felsorolásban lásd az utolsó hármat). Hiszen elsődlegesen a szomszéd országok állampolgárai tudják azt megtenni, hogy ott­hon élnek és dolgoznak, de gyermekük Magyarországon tanul, vagy itt élnek, de saját hazájuk­ban dolgoznak és gyermekeik itt tanulnak. így a fentiek alapján el kell különíteni két esetet (Reisinger 2009):- Az első esetben arról van szó, hogy a szülők munkavállalás vagy egyéb célok miatt egy másik országban élnek és dolgoznak, iskoláskorú gyermekeik taníttatását ebben az országban kell megoldani.- A másik esetben a diákok azért veszik igénybe a másik ország oktatási rendszerét, mert a másik ország képzési kínálata jobban megfelel az igényeiknek; a későbbi adott ország­beli továbbtanulási és munkavállalási szándék is megjelenhet, de nem szükségszerűen. A tanulmány második részében az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozóan ismertetem a hazai lehetőségeket. Elemzésemet azzal zárom, hogy javaslatokat teszek arra vonatkozóan, hogy a kutatás alap­ján milyen intézkedéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy az egyre nagyobb számban Magyarországra átköltöző szlovák állampolgárok minél gördülékenyebben tudják igénybe venni hazánkban az oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat. 2. Külföldi állampolgárok a magyar közoktatási rendszerben 2.1. Törvényi szabályozás - felmerülő problémák A külföldiek magyarországi közoktatásban való részvételét a közoktatásról szóló többször módo­sított 1993. évi LXXIX. törvény 110. paragrafusa szabályozza. Ez a paragrafus rendelkezik arról, hogy egy nem magyar állampolgárnak milyen feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a magyar diákokkal azonos elbánásban részesülhessen (ne kelljen tandíjat fizetnie). A törvény módosításai a következőképpen érintették a külföldiek magyarországi tanulási lehetőségeit:- A törvény legelső változatában a tandíjmentesség feltétele a tartózkodási engedély volt.- A 2001-es módosítás következtében a feltétel tartós tartózkodási engedélyre változott.- 2002 januárjában úgy határoztak, hogy nemcsak az itt tanuló diáknak, hanem a szülei­nek is rendelkezniük kell tartózkodási engedéllyel.- 2003-ban a közelgő EU-csatlakozás ténye miatt a törvényt úgy módosították, hogy bár­mely EU-tagország diákja azonos elbánásmódban részesül a magyar diákokkal, vagyis nem kell tandíjat fizetnie.- 2004. május 1-jével a fenti kedvezményes szabályozást hatályon kívül helyezték.- 2007 júliusától a törvény 110. paragrafusa további szigorítást tartalmaz, mely szerint a fentiek mellett a tandíjmentesség további feltétele, hogy a szülők keresőtevékenységet folytassanak Magyarországon. A jelenlegi szabályozás a következőket mondja ki: Tanköteles a diák, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom