Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy
Oktatás és egészségügy 211 Az első esetben a szülők és gyermekeik magyarországi tartózkodása nem önkéntes választás, így ezen szülők gyermekeinek hazai oktatási rendszerben való megjelenése mögött más okok húzódnak meg, mint a többi esetben, ahol a szülők saját döntésük alapján járatják magyarországi intézménybe gyermekeiket, míg a felsőoktatási intézményben való tanulás már nagyobb részt a diákok önálló döntése is lehet. Amennyiben a szülők távoli (nem szomszédos) országból érkeztek hazánkba, egyértelmű, hogy gyermekeik is itt fognak tanulni, viszont a határ menti országok állampolgárai estében már több lehetőség is felmerül (a felsorolásban lásd az utolsó hármat). Hiszen elsődlegesen a szomszéd országok állampolgárai tudják azt megtenni, hogy otthon élnek és dolgoznak, de gyermekük Magyarországon tanul, vagy itt élnek, de saját hazájukban dolgoznak és gyermekeik itt tanulnak. így a fentiek alapján el kell különíteni két esetet (Reisinger 2009):- Az első esetben arról van szó, hogy a szülők munkavállalás vagy egyéb célok miatt egy másik országban élnek és dolgoznak, iskoláskorú gyermekeik taníttatását ebben az országban kell megoldani.- A másik esetben a diákok azért veszik igénybe a másik ország oktatási rendszerét, mert a másik ország képzési kínálata jobban megfelel az igényeiknek; a későbbi adott országbeli továbbtanulási és munkavállalási szándék is megjelenhet, de nem szükségszerűen. A tanulmány második részében az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozóan ismertetem a hazai lehetőségeket. Elemzésemet azzal zárom, hogy javaslatokat teszek arra vonatkozóan, hogy a kutatás alapján milyen intézkedéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy az egyre nagyobb számban Magyarországra átköltöző szlovák állampolgárok minél gördülékenyebben tudják igénybe venni hazánkban az oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat. 2. Külföldi állampolgárok a magyar közoktatási rendszerben 2.1. Törvényi szabályozás - felmerülő problémák A külföldiek magyarországi közoktatásban való részvételét a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 110. paragrafusa szabályozza. Ez a paragrafus rendelkezik arról, hogy egy nem magyar állampolgárnak milyen feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy a magyar diákokkal azonos elbánásban részesülhessen (ne kelljen tandíjat fizetnie). A törvény módosításai a következőképpen érintették a külföldiek magyarországi tanulási lehetőségeit:- A törvény legelső változatában a tandíjmentesség feltétele a tartózkodási engedély volt.- A 2001-es módosítás következtében a feltétel tartós tartózkodási engedélyre változott.- 2002 januárjában úgy határoztak, hogy nemcsak az itt tanuló diáknak, hanem a szüleinek is rendelkezniük kell tartózkodási engedéllyel.- 2003-ban a közelgő EU-csatlakozás ténye miatt a törvényt úgy módosították, hogy bármely EU-tagország diákja azonos elbánásmódban részesül a magyar diákokkal, vagyis nem kell tandíjat fizetnie.- 2004. május 1-jével a fenti kedvezményes szabályozást hatályon kívül helyezték.- 2007 júliusától a törvény 110. paragrafusa további szigorítást tartalmaz, mely szerint a fentiek mellett a tandíjmentesség további feltétele, hogy a szülők keresőtevékenységet folytassanak Magyarországon. A jelenlegi szabályozás a következőket mondja ki: Tanköteles a diák, ha
